2021.06.01

Elemzések

Alkotmány, nemzet és identitás II. Az alkotmányos identitás magyarországi értelmezése

Az alkotmányos identitás magyarországi értelmezése

Elemzésem, szorosan kapcsolódva előző tanulmányomhoz, ezúttal is az alkotmányos identitás tartalmi kereteit vizsgálja. Ennek során főként a fogalom magyarországi megjelenésére és értelmezésére fókuszáltam. Elsőként a fogalom nemzetközi szakirodalomban és a különböző nemzeti alkotmánybíróságok határozataiban megjelenő értelmezéseit két kategória párba soroltam, melyek a nemzeti-univerzalista, valamint a statikus-dinamikus elnevezést kapták. A magyar alkotmánybíróság alkotmányos identitást taglaló alaphatározatának vizsgálata alapján a fogalom magyarországi értelmezése leginkább a nemzeti-dinamikus keretek közé illeszkedik. A magyar alkotmánybíróság alapvető megállapításainak elemzését követően az alkotmányos identitással összefüggő alaptörvény módosításokat is vizsgálva megállapítottam, hogy az alkotmányozó a korábban az alkotmánybíróság által kijelölt úton haladva fogalmazta meg a vonatkozó alkotmányos rendelkezéseket.

Előző tanulmányomban arra kerestem a választ, vajon miképpen értelmezhető az identitás fogalma alkotmányjogi kontextusban, és mi lehet annak valódi tartalma? Ennek érdekében vizsgáltam az „identitás” fogalmának eredeti jelentését, valamint az alkotmányos identitás egy lehetséges tartalmi megközelítését mint egy politikai közösség állami működésről alkotott elképzelésének pillanatképét. Kitértem továbbá a fogalom megjelenésének kontextusára, megállapítva, hogy a fogalom elsődlegesen defenzív funkcióval bír, ami egyben alkalmazásának elsődleges célja is. Jelen tanulmányt - folytatva a korábban megkezdett gondolatmenetet - a fogalom dogmatikai elhelyezésével kezdem, ezt követően pedig rátérek annak magyarországi értelmezésére.

Töltse le a teljes anyagot PDF-ben

Letöltés
Ossza meg másokkal is: