Blog

50 milliárd dolláros ukrajnai hitelről döntöttek a G7 vezetői

Újabb jelentős pénzügyi támogatásra számíthat Ukrajna, 50 milliárd dolláros hitelről döntöttek ugyanis a G7 csúcstalálkozón. A hitelcsomag finanszírozására a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereséget használnák, viszont az EU tagállamai egyelőre nem vesznek részt az ügyletben.

Újabb jelentős pénzügyi támogatásra számíthat Ukrajna, 50 milliárd dolláros hitelről döntöttek ugyanis a G7 csúcstalálkozón. A hitelcsomag finanszírozására a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereséget használnák, viszont az EU tagállamai egyelőre nem vesznek részt az ügyletben.

Június 13. és 15. között tartott csúcstalálkozót a G7, amely az év egyik legfontosabb nemzetközi eseményének bizonyult. Giorgia Meloni olasz kormányfő Dél-Olaszországban fogadta az államfőket, miniszterelnököket és az Európai Unió vezetőit. A legfőbb napirendi pont az orosz-ukrán háború volt, amellyel kapcsolatban több megállapodás is született.

Ukrajna az elmúlt két évben erősen támaszkodott a nyugatról érkező segélyekre és támogatásokra, amelyeknek az összetétele az alábbi táblázatban látható. A támogatások mértéke békemegállapodás hiányában előreláthatólag növekedni fog. Az Egyesült Államok a statisztika megjelenése óta további 61 milliárd dollárnyi támogatást ígért Ukrajnának. Hasonló mértékű hitelcsomagról hoztak döntést a G7 vezetői, viszont ennek finanszírozási terve különleges, ugyanis nem egy államkasszából tervezik fedezni. 

ukrantamogatasok.jpg

Forrás: Statista

A hitelcsomag támogatása mögött az orosz szankciók pozitív következményei állnak. Az egyik legjelentősebb szankciós politika, a vagyon befagyasztás volt, amely számos orosz vállalat és magánszemély, több milliárd euró értékű eszközét tartja nyilván. A nyugati bankok ezen felül orosz központi banki értékpapírt és készpénzt is zároltak, majdnem 200 milliárd euró értékben.

Ezen befagyasztott eszközök nyereségéből tervezik fedezni az Ukrajnának szánt 50 milliárd dollárnyi hitelcsomagot. Ez egy előreláthatólag működőképes modell, hiszen a tavalyi évben 4,4 milliárd eurónyi profitot realizált az EU a lefoglalt orosz eszközökön.

A csúcstalálkozón Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megjelent, aki megköszönte a további támogatásokat, illetve történelmi jelentőségűnek nevezte azokat. Ezen felül megjegyezte, hogy szükség van a teljes G7 által befagyasztott orosz vagyon elkobzására, nagyjából 300 milliárd dollár értékben. Erre valószínűleg nem kerül sor, ugyanis nemzetközi jogi problémákba ütközne. A hitelcsomag még ebben az évben megérkezik Ukrajnába és Kijev elsősorban az infrastruktúra újjáépítésére és a védelme erősítésére használja fel.

Giorgia Meloni elmondása szerint az EU tagállamok nem kívánnak részt venni a hiteltranzakcióban, hiszen Európa már így is nagyban hozzájárult a kölcsönhöz különféle garanciabiztosításokkal, nem is beszélve arról, hogy orosz vagyonok elsősorban Európában vannak lefoglalva. Jelenlegi állás szerint az Egyesült Államok, Kanada, az Egyesült Királyság és valószínűleg Japán fogja biztosítani a hitelcsomagot. Az olasz kormányfő hozzátette,

nem fél attól, hogy az orosz vagyon befagyasztásának feloldása hamarabb történik meg, mint a hitel visszafizetése, ugyanis előbbi csak akkor lehetséges, ha érdemi béketárgyalások kezdődnek.

A hitelkonstrukció remekül rámutat, hogy az orosz szankciós politikának lehet pozitív hozadéka Ukrajna és Európa számára. Felhasználni az orosz befagyasztott vagyonokból származó profitot Ukrajna erősítésére egy sokkal logikusabb támogatási forma lenne, mint egy ország adófizetőinek pénzéből finanszírozni ezt a háborút.

Szemlézte: Balogh Péter

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon