Az afrikai, illetve közel-keleti bevándorlók mellett egyre több dél-amerikai menedékkérő érkezik az Európai Unió területére. Külön figyelmet érdemel a Kolumbiából Európába irányuló vándorlás, melynek mértéke a 2022 májusától eltelt egy év alatt 90%-kal emelkedett.
Ennek a migrációs folyamatnak azonban egy olyan káros mellékhatása is lehet, ami nem más, mint a kábítószer kereskedelem és a szervezett bűnözés növekedése.
Kolumbia hosszú éveken át a Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erői (FARC) nevű kommunista gerillaszervezet és a kolumbiai hadsereg közti csatározások helyszíne volt. A harcok következtében több ezren hagyták el szülőföldjüket és a szomszédos országokba vagy az Egyesült Államokba menekültek. A The Spectator szerint azonban
az utóbbi időben az Európai Unió is egyre népszerűbbé vált a kolumbiai menedékkérők körében. 2023 májusában mintegy 6900 fő nyújtott be menedékkérelmet az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéhez (EUAA), ami a 2022-es adatokhoz képest 90%-os emelkedést jelent.
A növekvő tendencia annak ellenére figyelhető meg, Gustavo Petro, Kolumbia baloldali elnöke, „keményen dolgozik a béke és a jólét helyreállításán.”
A brit hírmagazin szerint a dél-amerikai bevándorlók érkezésével párhuzamosan a kolumbiai és mexikói drogkartellek befolyása is megnövekedett Európában.
A kábítószer kereskedelem haszonélvezői rájöttek arra, hogy az Andok országaiban - Kolumbiában, Peruban és Bolíviában – termelt kokaint akár kétszer annyiért (60.000 dollár/kg-os áron) is értékesíthetik az európai piacon, mint az Egyesült Államokban.
A drog Európába csempészése a dél-olasz partvidéktől Franciaországon át a holland kikötőkig szinte mindenütt előfordulhat. A siker érdekében a drogkartellek együttműködnek a helyi maffiacsoportokkal/bűnszervezetekkel, lefizetik a dokkmunkásokat vagy épp megfenyegetik őket.És hogy milyen kapcsolat is áll fenn a dél-amerikai kivándorlás és a drogkereskedelem között? Gavin Mortimer a The Spectator újságírója párhuzamot von az albán maffia és a latin-amerikai drogkartellek európai befolyásának növekedése között.
Miután az Európai Unió biztosította a vízummentességet Albániának 2010-ben, a balkáni ország polgárai közül egyre többen kértek menedékjogot Nagy-Britanniában, Németországban és Franciaországban. Nyugat-Európában az albán jelenlét megnövekedett és a jogi lehetőségeket a bűnszervezetek is kihasználták. Az albán maffia egyre nagyobb befolyásra tett szert, rövid időn belül még az Egyesült Királyság kokainpiaca felett is átvette az iránytást.
"Csak az elképesztően hiszékeny emberek gondolják azt, hogy a két esemény között nincs összefüggés.” - írja Mortimer. Véleménye szerint az albán recept alapján
a dél-amerikaiak is ki fogják játszani a rendszert, hogy kiépíthessék csempészhálózatukat. „Hasonlóképpen lélegzetelállítóan naivnak kell lennie valakinek ahhoz, hogy azt gondolja, az EU-ban menedékkérelmet benyújtó több ezer dél-amerikai közül mindenki törvénytisztelő.”
Gavin Mortimer érvelése logikus, mindazonáltal biztosra vehetjük, hogy ameddig az Európai Unióban a piaci igény a drogok iránt növekszik, addig a kábítószercsempészés sem fog visszaesni. Képmutató dolog lenne tehát csupán a dél-amerikai bevándorlókat vádolni a kokain európai terjedéséért, nem is beszélve arról, hogy Németország balliberális kormánya az utóbbi időben komoly lépéseket tett annak érdekében, hogy a kannabisz termesztését és fogyasztását legalizálják az országban.
A Reuters szerint Olaf Scholz az illegális kábítószer kereskedelem visszaszorítása érdekében támogatja a marihuána értékesítésének liberalizálását, azonban a német kancellár minden bizonnyal figyelmen kívül hagyja azt a tényezőt, miszerint egy függőséget előidézni képes szer beszerzése szempontjából a feketepiac olcsóságával nehéz versenyre kelni. Ily módon a drogliberalizáció irányába tett lépések inkább szolgálják a német kormány népszerűségének növekedését a fogyasztók körében, mintsem a csempészet visszaszorítását. A marihuána esetleges németországi legalizálásának következményeivel a Hetek Országos Közéleti Hetilap foglalkozott részletesen elmúlt lapszámában.
Összességében elmondható, hogy ameddig a kokain és a kannabisz Európa két legnépszerűbb narkotikuma marad, addig sem az albán maffia, sem a kolumbiai drogkartellek nem maradnak munka nélkül.
Szemlézte: Zámbori Jonatán
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
