Blog

A bizalom intézményei a woke ideológia fogságában

A felsőoktatás és az igazságszolgáltatás intézményei hagyományosan a közbizalom legerősebb bástyái közé tartoznak. Az egyetemeken és főiskolákon összpontosul és keletkezik a legtöbb tudás, éppen ezért a világ legnevesebb felsőoktatási intézményei kapcsán joggal él azzal a feltételezéssel a…

A felsőoktatás és az igazságszolgáltatás intézményei hagyományosan a közbizalom legerősebb bástyái közé tartoznak. Az egyetemeken és főiskolákon összpontosul és keletkezik a legtöbb tudás, éppen ezért a világ legnevesebb felsőoktatási intézményei kapcsán joggal él azzal a feltételezéssel a hétköznapi polgár, hogy ott a világ legkiválóbb koponyái, szakmailag kifogásolhatatlan ismereteket adnák át a soron következő generációknak. A bíróságok, különösen a legfelsőbb bíróságok intézményeire pedig a szakszerűség, az igazság és a józanság legvégső és legmagasabb fokú védőbástyáiként tekintünk.

Sajnos egyre több vészjósló jel azt mutatja, hogy az Amerikai Egyesült Államokban ezek az intézmények már egyre kevésbé képesek betölteni a társadalom rendjét és békéjét fenntartó szerepeiket. A rendszer korrumpálódott, a tudás és az igazság szerepét dogmák és egyre szélsőségesebb politikai ideológiák törekednek átvenni.

A woke ideológia az akadémia szférától az üzleti szférán át, egészen a kormányzati szféráig megdöbbentő mértékű befolyást nyer az Egyesült Államokban.

Ezen térnyerés egyik epizódjának lehettek tanúi azok, akik követték a Ted Cruz texasi szenátor, Riley Gaines professzionális sportúszó és Kelley Robinson aktivista közötti párbeszédet a június 21-én zajló szenátusi meghallgatáson. A meghallgatás Riley Gaines úszónő ügye kapcsán folyt, aki akkor vált országos hírűvé, amikor tiltakozott az ellen, hogy a transznemű úszó, Lia Thomas indulhasson a sportág női kategóriájában, és ezzel hozzájárult egy országos párbeszéd elindításához arról, hogy vajon igazságos-e a biológiai nőkkel szemben, hogy a férfinak született emberekkel kell versenyezniük. Erről a kérdésről blogunkon nemrég ebben és ebben a cikkben is írtunk.

Cruz Szenátor kérdésére, amely a nők és férfiak közötti különbségekre vonatkozott, Gaines a következőképp válaszolt:

„Persze, azt hiszem, ezt már nagyon fiatalon megtanultuk, amikor még a 12 éveseket is figyeltük. A serdülőkor átmenetele visszafordíthatatlan előnyt okoz, amit bármilyen edzéssel, bármilyen étrenddel, bármilye változtatással sem lehet behozni.

Ez a férfiaknál levő előny, különösen az olyan sportágakban, mint az úszás, ahol a tüdőkapacitás szerepe döntő, nagyon sokat számít.”

Továbbá hozzátette: „Még egy olyan apróság is, mint a torok mérete - a férfiaknak átlagosan 40%-kal nagyobb a torkuk - ami úgy hangzik, mintha semmiség lenne, de amikor levegő után kapkodsz, ez a 40%-kal nagyobb torok hatalmas különbséget jelent, nem is beszélve a magasságról, ezt nem kell magyarázni.”

Cruz szenátor ezután Kelley Robinson aktivistához fordult, arról érdeklődve, hogy elismeri-e a nők és férfiak közötti különbségek létét.

Robinson a kérdésre nem volt hajlandó pozitív vagy negatív választ adni, annak ellenére, hogy azt összesen több mint hat alkalommal tették fel neki.

Az identitáspolitikai és világnézeti hovatartozás ellenére rendkívül fontos lenne, hogy mindkét fél kifejtse a véleményét a megosztó kérdésekben, kinyilvánítsa saját álláspontját és érveljen mellette. Sajnos azonban a woke ideológia jegyében egyre gyakrabban, amennyiben egy nehezen védhető kérdésben kell állást foglalni a progresszív nézeteket képviselőinek, egyszerűen inkább bele sem bonyolódnak a párbeszédbe, még olyan nagy súllyal bíró alkalmakon sem, mint a törvényhozás előtti viták és meghallgatások, annak érdekében, hogy ne kelljen a népszerűtlen álláspontjukat a nyilvánosság előtt képviselni.

Csaknem egy évvel ezelőtt szintén egy szenátusi meghallgatás alkalmával Josh Hawley, Missouri állam szenátora került hasonló helyzetbe, amikor Khiara Bridges Berkeley Egyetemről érkező jogprofesszorral akadt el a párbeszéd. Bridges kérdésére, miszerint a férfiak is lehetnek-e terhesek, Hawley szenátorral nemmel válaszolt. Majd hozzátette, hogy Bridges transzfób, aki erőszakot szít transzneműekkel szemben, így a párbeszéd ellehetetlenült.

Ha azt gondolnánk, hogy ilyen történések csupán kisebb jelentőségű ügyekben alakulnak ki, nem is tévedhetnénk nagyobbat. Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága minden bizonnyal a világ legbefolyásosabb bírói testülete. Innen egy másik megdöbbentő példa hozható. A kilenc tagú bíróság funkcionál az Amerikai Egyesült Államok legmagasabb fokú fellebbviteli fórumaként, egyben alkotmánybíráskodási feladatokat is ellát. Az itt meghozott ítéletek közvetlenül csak az amerikai belpolitikában fejtik ki hatásukat, azonban utóbb nemzetközileg sokkal nagyobb hatást gyakorolnak, és akár világszinten is évtizedeken át maghatározóak lehetnek, olyan fajsúlyos kérdésekben, mint az abortusz, a halálbüntetés, a fegyvertartás, a szexuális kisebbségek jogai, a lelkiismereti- és vallásszabadság, valamint szólásszabadság ütközésének ügyei.

Ketanji Brown Jackson legfelsőbb bírósági bíró a megválasztása előtti szenátusi meghallgatáson azt kérdést kapta Marsha Blackburn szenátortól, hogy meg tudja-e határozni a nő szó jelentését. A kérdést a bíró visszautasította arra hivatkozva, hogy nem biológus, ezért nem tud eleget tenni a kérésnek.

Ha már azokon a platformokon sem bontakozik ki a párbeszéd, ahol a nemzet legfontosabb vitái, ahol a legfontosabb döntések megszületnek, mit várhatunk a jövőtől? A viták elkerülése, a nyilvánosság előli elrejtése csakis azok érdeke lehet, akik azt szeretnék, hogy úgy szülessenek meg a döntések akár sorsfordító ügyekben, hogy a nyilvánosság nem értesül a hírekről, így alkalom sem nyílik a választópolgárok számára, hogy egyet nem értésüket fejezzék ki egyes mélységesen felháborító ügyek kapcsán.

Írta: Horváth Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

Share this with others: