Az utóbbi időkben Brazília és Kína szorosabb gazdasági, technológiai és politikai kapcsolatokat alakítottak ki egymással.
A hidegháború végét követően az USA egy unipoláris hegemón hatalommá vált, ám ezzel együtt megjelentek a vele szemben fellépő országok is, amelyek közül Kína tudott leginkább kiemelkedni. Ezt a gazdasági, katonai és technológiai fejlődésének, valamint a politikai és diplomáciai képességeinek köszönheti. Az ezredforduló után a világ egyik legjelentősebb szereplőjévé emelkedett, aminek következtében egyre nagyobb hangsúlyt fektetett
egy olyan multi-poláris rendszer kialakítására, ahol több nagyhatalom egyszerre van jelen és irányítja a globális világ területeit.
Egy ilyen geopolitikai légkör kialakításához egyrészről fejlesztenie kell a különböző technológiáit és eszközeit, hogy fenn tudja tartani az USA-val való versenyhelyzetét és a saját nemzetközi súlyát. Másrészről a Globális Dél (például a latin-amerikai, ázsiai vagy afrikai) középhatalmaival szükséges partneri szövetségeket kialakítania bilaterális szerződések, illetve a különböző nemzetközi szervezetekbe való felvételük útján. A szervezetek közül érdemes kiemelni
a BRICS csoportot, amely gazdaságilag, politikailag és diplomáciailag kívánja összefogni és irányítani a Globális Dél államait (mint például Brazíliát, Dél-Afrikát vagy Indonéziát), ezzel egyfajta alternatívát kíván mutatni a Nyugattal szemben.
A csoporton belül Kína egyre nagyobb hangsúlyt fektet a Brazíliával folytatott kapcsolataira. Nemzetközi szempontból Brazília egy olyan regionális nagyhatalom, amely a BRICS és a Dél-Amerikai Közös Piac (röviden Mercosur) szervezetek tagjaként nagy befolyással bír a régióban, emellett a Lula da Silva által vezetett Munkáspárt egy USA-ellenes, független irányt képvisel, ami miatt az ország sokkal nyitottabb a kínai kapcsolatok megerősítésére.
Gazdasági oldalról az állam mezőgazdasági (olaj, szója, gabona) és nyersanyagexportja miatt a 2010-es évektől a távol-keleti ország egyik legfontosabb kereskedelmi partnere lett, amely cserébe nehézipari és technológiai cikkeket biztosít Brazíliának. Ezek fényében
Kína számára kulcsfontosságú a brazil diplomáciai kapcsolatok fenntartása és fokozatos megerősítése.
A két nemzet továbbá szoros partneri kapcsolatokat épített ki a természetvédelem és a fenntartható fejlődés területein is. A kínai vezetés által kezdeményezett zöldenergia befektetések több ponton is találkoznak a brazil kormány céljaival, miszerint az Amazonas esőerdőinek megőrzése és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése a cél.
Bár Latin-Amerikán belül Kína más államokban is folytat kereskedelmi tevékenységeket, a közép-amerikai régióban (mint például Mexikóban, Panamában vagy Kubában) jelentősen kisebb, általánosan 10-15% arányú a gazdasági befolyása.
Forrás: Council on Foreign Relations
A 2020-as években Lula da Silva és Hszi-Csin Ping továbbra is fontosnak tartják az országaik közti kapcsolatok megerősítését. A 2025. májusában megtartott pekingi fórumot követően a júliusi BRICS csúcson fogják megtárgyalni a közös gazdasági, politikai és kereskedelmi célokat.
Szemlézte: Boronkay Máté
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
