Blog

A Capitolium ostroma miatt tarthattak razziát Trumpnál

Amikor Trump kiköltözött a Fehér Házból, több doboz aktát magával vitt floridai, mar-a-lago-i villájába. A dokumentumokról, amelyek 2021 januárja óta nála vannak, már hónapok óta rebesgetik, hogy olyan titkosított információkat is tartalmaznak, amelyeket a volt elnöknek nem áll jogában házában…

Amikor Trump kiköltözött a Fehér Házból, több doboz aktát magával vitt floridai, mar-a-lago-i villájába. A dokumentumokról, amelyek 2021 januárja óta nála vannak, már hónapok óta rebesgetik, hogy olyan titkosított információkat is tartalmaznak, amelyeket a volt elnöknek nem áll jogában házában tartani. Nemrég ezekre hivatkozva az FBI razziát tartott a Trump villában.

A razzia mindkét politikai tábort rosszul érintette. Egyrészről sok Demokrata attól tart, hogy Trumpnak és a Republikánusoknak a botrány előnyt kovácsolhat a közelgő novemberi választásokon, így magyarázatot követeltnek a házkutatásra. Másrészről, a National Review Republikánus írói meg vannak győződve arról, hogy a házkutatás többről szólt, mint hogy Trump kormányzati aktákat esetlegesen jogellenesen őrzött és titkosított dokumentumokat helytelenül tárolt.

A Republikánus oldal úgy gondolja, hogy a házkutatás annak reményében történt, hogy Trumpot kellemetlen helyzetbe hozó információkat leljenek fel a Capitoliumi ostrommal kapcsolatban.

Jelenleg az amerikai Igazságügynek (Justice Department) nem áll rendelkezésére olyan bizonyíték, ami alapján Trumpot a Capitolium ostroma körüli erőszakhoz és erőszakos tevékenység felbujtásához kötni tudná. Ahhoz, hogy erőszakos vétségekben is nyomozzanak a volt elnök ellen, több bizonyítékra lenne szükség – a Republikánus oldal szerint a házkutatás annak (téves) reményében történt, hogy erre majd bizonyítékot találnak.

A Fehér Ház szóvivője arról számolt be, hogy előzetesen sem a Biden adminisztráció tagjai, sem pedig a jelenlegi elnök nem volt tudatában annak, hogy a razzia meg fog történni. Amikor a szóvivőt arról kérdezték, hogy tart-e a Fehér Ház attól, hogy a házkutatásnak hatása van a jogállamiságra és hogy milyen jeleket küld a világ többi részére egy (esetlegesen politikai indíttatású) nyomozás egy volt amerikai elnök ellen, a szóvivő csak annyit válaszolt, hogy az amerikai Igazságügy a kormánytól függetlenül intézi az ügyeit és a Biden adminisztráció a nyomozásba nem szól bele.

Fontos azt is kiemelni a botrány kapcsán, hogy míg a média (Trump szóhasználatát visszhangozva) az angol raid, tehát ’razzia’ (vagy ’rajtaütés’) szót használja a történtek leírására, valójában egy bíróság által engedélyezett házkutatás történt.

Az FBI-nak volt házkutatási parancsa, amit egy szövetségi bíró írt alá.

A házkutatási kérelmek elbírálása során a kérelmező FBI-ügynöknek arról kell meggyőznie a szövetségi bírót, hogy valószínűleg bűncselekmény történt, és valószínűsíthető, hogy bizonyítékot találnak ezekre a bűncselekményekre. Mivel a házkutatási kérelemből általában kiderül, hogy milyen bűntényre hivatkozva ítélték meg a parancsot (tehát hogy a Capitolium ostroma valóban közrejátszott-e a házkutatási döntésben), most nagy nyomás nehezedik az amerikai Igazságügyre, hogy adja közre a házkutatási parancsot.

Az ügy azért is keltett felháborodást, mert sosem volt még arra példa az amerikai történelemben, hogy egy volt elnök ellen eljárást indítottak volna.

Még ha a Capitolium ostromára vonatkozó információt nem is találtak a házkutatás alatt, a titkosított dokumentumok helytelen tárolása már így is alapot adhatna egy bírósági tárgyalásra Trump ellen. Ezzel azonban nem valószínű, hogy sokat fognak foglalkozni – pl. Hillary Clinton ellen is fel lehetett volna hozni ezt a vádat, de általában ezeket az ügyeket elengedik, mivel ezeknek a személyeknek a vád alá helyezése túl magas politikai kockázatot jelent.

Szemlézte: Zemplényi Lili Naómi

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon