Blog

A civilizációk összecsapása fenyegeti Európát

Több mint egymillió migráns lépett be Európába a múlt évben és az előrejelzések szerint még nagyobb hullámra lehet számítani 2016-ban. Eddig legtöbben a közel-keleti régióból érkeztek, azonban most úgy tűnik, az afrikai kontinensről egy még hatalmasabb tömeg várható. Egyszerűen nincsen kétség…

civilizaciok.jpg

Több mint egymillió migráns lépett be Európába a múlt évben és az előrejelzések szerint még nagyobb hullámra lehet számítani 2016-ban. Eddig legtöbben a közel-keleti régióból érkeztek, azonban most úgy tűnik, az afrikai kontinensről egy még hatalmasabb tömeg várható. Egyszerűen nincsen kétség afelől, hogy egy „Európa Erőd” kialakítása elé nézünk, magas kerítésekkel, falakkal és szigorú ellenőrzéssel. A kiváltó okokat és lehetséges forgatókönyveket járta körbe R. W. Johnson a Standpoint Magazin legutóbbi elemzésében.

A migrációs roham kiváltó okának megértéséhez kulcsszerepet játszanak az afrikai kontinensen uralkodó, a történelem folyamataiban megfigyelhető állapotok. Afrika országainak népszaporulatát ugyanis korábban a betegségek tartották alacsonyan és a várható élettartam maximum 25 év volt. A nagy halálozási ráta magával hozta a túlélés érdekében tanúsított pubertás kori gyermekvállalást, ahol a cél a minél nagyobb létszámú család volt a társadalom fennmaradásáért.

A nyugati gyógyszerek megjelenése azonban kiküszöbölte a korábbi problémák jelentős részét, így a várható élettartam nagymértékben kitolódott: 2011-re 54 évre emelkedett, a vállalt utódok száma azonban továbbra is minimum 4 vagy 5 fő maradt. Erre egy kiváló példa Jacob Zuma, a Dél-afrikai Köztársaság elnöke, akinek több mint 20 gyermeke van különböző fiatal nőktől. A demográfiai robbanás tehát továbbra is fennáll, az USA népszámlálási hivatala szerint a föld népessége 2012 májusában elhagyta a 7 milliárd főt, melynek 14,3 százalékát az afrikai populáció teszi ki. Másik nagy probléma a kontinens számára a jelenleg is nagy munkanélküliség és az inkompetens kormányok romboló tevékenysége, melynek köszönhetően a legtöbb ország a törékeny államok (Fragile States) státuszába süllyedt.

Afrika vajon képes-e megbirkózni a hatalmas népességbuborékkal, amely az előrejelzések szerint egyre nagyobbra duzzad majd? Az elemzők szerint 2040-re dramatikus változásnak lehetünk szemtanúi: afrikai kunyhókból álló megavárosokat jósolnak, több mint 20 millió emberrel. A kontinens 1,1 milliárd munkaképes korú fiatallal rendelkezik majd, vagyis a legnagyobb ilyen korú populációval a földön, amely így háromszorosa lenne az európainak. Hogyan lehet ennyi ember számára munkát, iskolát, kórházat és minden egyebet biztosítani?

Az ENSZ Szociális és Gazdasági Ügyekkel Foglalkozó Népességi Osztálya (Department of Social and Economic Affairs Population Division) szerint a világ teljes népessége várhatóan 2100-ban tetőzik majd 11 milliárd fővel, így a Föld országainak sokkal több élelemre lesz szüksége. Ma Afrika rendelkezik némi többlettel, de az a tartalék lehet, hogy akkor már nem fog létezni. Az ENSZ elvárásai alapján a világ népessége 2150-re lecsökken, vagyis csak a létszám fele fog létezni a mostanihoz képest. A kérdés azonban az, hogy mi lesz a nagy népességbuborékkal a csökkenés előtt.

Legnagyobb kihívás nyilvánvalóan a munkanélküliség lesz. A legtöbb lehetőség Afrikában a természetes erőforrások kiaknázásából jön. Azonban nem csak az intenzív mezőgazdaság hiánya jellemző, de feldolgozóiparból is nagyon nagy az elmaradás, és a jövőben a több száz millió munkavállalónak szembe kell majd néznie ezzel a problémával. Nem pusztán ez az ok indukálja majd a migráns rohamot, sőt az is valószínű, hogy civil zendülések is lesznek. Gunnar Heinsohn német szociológus állítja, hogy a legtöbb háború és genocídium előmozdítója az a fiatal réteg, amelynek zöme férfi, rengeteg energiával rendelkezik és nem találja helyét a világban. Ez a kihívás könnyen megsemmisítheti Afrika törékeny államait és kaotikus, erőszakos forgatókönyveket kreálhat, amelyben a kivándorlás tűnik az egyetlen alternatívának.

A növekedő információáramlás és a magas európai életszínvonal képe kecsegtető jövőképpel szolgál most és továbbra is ezeknek a fiataloknak. A legtöbb beáramló migráns képzetlen lesz, aki messze szocializálódott Európától, tehát közük sem lesz a fejlődő high-tech társadalmakhoz, és várhatóan túlnyomó részt muszlimok lesznek.

Egyszerűen nincsen kétség afelől, hogy egy „Európa Erőd” kialakítása elé nézünk, magas kerítésekkel, falakkal és szigorú bebocsátási ellenőrzéssel.

Mivel a muszlim családok nagysága eleve nagyobb, egy olyan világ várható, ahol az egész népesség 30 százaléka hamarosan muszlim lesz, és az a bolygó szegényebb lakosságára koncentrálódik. Lehetséges jövőkép, amikor is számtalan nincstelen muszlim a zárt kapukat támadja, amelyek csak a túlnyomórészt nem muszlim fejlettebb, gazdagabb világ számára nyújtanak belépést. Ennek eredménye lehet a valódi „civilizációk összecsapása”.

A mai globalizálódó világban az emberek könnyedén képesek meglátni, melyek azok a területek, ahol a jobb életkörülmények elérhetőek és ennek érdekében hajlandóak is országokat átszelni, hogy magukénak tudhassák azokat. Az afrikai országokban gyors gazdasági növekedést kellene elérni a változás érdekében. A rossz kormányzás is ellehetetlenül, az életszínvonal folyamatosan zuhan, a kisebb befolyó összegek a korrupció miatt az elit réteg zsebébe vándorolnak.

Európának pusztán önérdekből meg kell tenni minden tőle telhetőt Afrikában, hogy elősegítse a megfelelő kormányok kialakítását, a gazdasági növekedést és stabilizálja a régiót. Azonban ha nem következik be valami változás, ha nincs gyors cselekvés, a demokratikus nyomás súlya alatt egyik afrikai állam a másik után fog összeomlani. Ennek következtében tömeges munkanélküliség, a klímaváltozás kihívásai, a polgári zavargások összessége egy tragédiát szülhet az emberiség történelmében, amely egy Európába áramló, féktelen migránsáradatban ölt majd testet.

Mészár Kata