Blog

A család szerepe a nyugati politikai gondolkodásban

A politikai jobb- és baloldalt is kiemelten foglalkoztatja a család kérdése, ugyanakkor lényeges különbség van aközött, ahogy a két oldal vélekedik a témáról – fejtette ki Dr. Simon P. Kennedy ausztrál történész, a Mathias Corvinus Collegium és a Queenslandi Egyetem vendégkutatója a Danube Institute…

A politikai jobb- és baloldalt is kiemelten foglalkoztatja a család kérdése, ugyanakkor lényeges különbség van aközött, ahogy a két oldal vélekedik a témáról – fejtette ki Dr. Simon P. Kennedy ausztrál történész, a Mathias Corvinus Collegium és a Queenslandi Egyetem vendégkutatója a Danube Institute rendezvényén.

Az utóbbi időszakban a család a politikai diskurzus középpontjába került. Fontosságát mindkét oldal elismeri, azonban témához való hozzáállásuk merőben eltér, hiszen míg a konzervatívok kiállnak a hagyományos családmodell mellett, az olyan baloldali ideológiák, mint a feminizmus vagy a szocializmus annak lerombolására törekszenek – hangsúlyozta dr. Kennedy, az esemény fő felszólalója, akinek gondolataira David J. Mahoney politikai filozófus, az Assumption University professzor emeritusa, a Danube Institute vendégkutatója, valamint John O’Sullivan, az intézet elnöke reflektált.

Kennedy felszólalásában neves filozófusok és gondolkodók – többek között Arisztotelész, Edmund Burke és Sir Roger Scruton – tanai által mutatta be a család és a politikai gondolkodás kapcsolatát a történelmen keresztül. Kiemelte: a család fontosságát mindannyian elismerték.

Arisztotelész a családot az oikoszhoz, vagyis a háztartáshoz hasonlította, amely a szülőkön és gyerekeken kívül a tágabb családi kört is magába foglalta. Vallotta: a családok falvakat, a falvak városokat hoznak létre, végső soron pedig ezen közösségek állammá szerveződnek, ezáltal pedig

a család bizonyos értelemben a jövő polgárait neveli ki, ezért elengedhetetlen a megfelelő értékek átadása a következő generációknak.

Ehhez szorosan kapcsolódik a politika is, hiszen Arisztotelész szerint a politikai közösségek sikere elsősorban attól függ, hogy milyen virtussal és képességekkel megáldott egyének lépnek ki a családi környezetből, hogy részt vegyenek a politika formálásában.

Edmund Burke a családot a nemzeti identitástudattal kapcsolja össze. A brit gondolkodó szerint

a család az a közeg, ahol az egyén megtanulja hazáját, embertársait, illetve az emberiséget.

Hegel hasonlóképpen vélekedett a család fogalmáról, mint Arisztotelész: a családot egy olyan etikus közösségnek tekintette, ahogy az egyén legelőször tapasztalja meg a szabadságvágyat, ugyanakkor pedig megismeri a kötelesség fogalmát is. Hegel a családot az etikus és polgári élet alapjának tekintette, amely végső soron a társadalom alappillérét is jelentette a német filozófusnak.

Sir Roger Scruton a családot szent dolognak tekintette, amely már a kezdetektől fogva a szeretetet közvetíti minden tagja felé. Ebből kifolyólag kulcsfontosságú szereppel bír a politikai életben. Másrészről pedig – a már említett filozófusokkal egyetértve – a brit gondolkodó megjegyzi:

a család keretein belül eszmélünk rá nemcsak a szabadságvágyra, hanem a hatalommal szembeni engedelmességre is, amely egy olyan „teherként” kísér minket, amit nem ruházhatunk át másra.

Összességében elmondható, hogy a már említett jeles filozófusok egyetértettek abban, hogy a család az, amely a legnagyobb hatást gyakorolja az egyén fejlődésére, illetve személyiségének kialakulására, elsősorban azért, mert ebben a környezetben sajátítja el az engedelmesség és a tisztelet alapjait is, mely jellemvonások a politikai közösségekben is fontos helyet kapnak. Ugyanakkor pedig a család nemcsak az etikai, hanem a polgári értékeket is igyekszik átadni, felkészítve így az egyént arra, hogy szűkebb közösségéből kilépve értékes tagja legyen a társadalomnak.

Szemlézte: Nyilas Sára

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

Share this with others: