Az elmúlt év biztonságpolitikai dimenziójában bekövetkezett változások régóta nem látott kihívásokat, problémákat és megoldásra váró helyzeteket állítottak Európa elé. A 2025-ös év során több globális és regionális szintű esemény hatására Európa biztonsági környezete átalakult. Felerősödtek a fegyveres konfliktusok és az államok közötti háborúk, miközben civil konfliktusok és etnikai összecsapások is tomboltak. Ezekre láthatunk példát a szomszédos orosz-ukrán háborúval, az afrikai kontinens etnikai konfliktusaival vagy a Közel-Kelet tartós válságával. Mindeközben olyan újonnan megjelenő fenyegetések következnek be, amelyek tágítják a kontinens biztonsági kihívásait, rámutatva arra, hogy Európa számára a béke (és ezzel a stabilitás) fenntartása soha nem volt ennyire összetett feladat.
Az övezetekért, energiáért, erőforrásokért és nyersanyagokért folytatott háborúk száma megnövekedett. Ezek a háborúk hatással vannak a menekültek számára, a humanitárius krízisekre és a migrációs útvonalakra is. A növekvő nagyhatalmi érdekek mentén kialakult feszültségek és geopolitikai versengések a társadalmakra is komoly problémákat vetítenek.
Nem véletlenül jutott el Európa oda, hogy újra kell gondolnia katonai képességeit. De valóban szüksége van Európának a sorkatonaságra?
A szomszédban zajló háború esete rámutatott arra, hogy mekkora kincs a nagy létszámú, gyorsan mozgósítható erő. Európában ma nincs egységes megoldás a sorkatonaság kérdésére, ehhez érdemes hozzátenni, hogy a társadalmi támogatottság nagymértékben befolyásolja a sorkatonaságról folyó belpolitikai diskurzusokat. Németországban a kötelező sorkatonai szolgálat megszűnt, az állam egy önkéntes kérdőíves rendszerrel próbálja elérni a hadsereg létszámának bővítését. Finnországban továbbra is kötelező a katonai szolgálat a férfiak számára, ahogyan Lettországban is. Ausztriában 6 hónap sorkatonai szolgálat előírása adott, Görögországban 12 hónapos szolgálati idő van érvényben Jelenleg, olyan országokban került újra napirendi pontra a sorkatonaság kérdésköre, mint Németország, Horvátország és Lengyelország, miközben Franciaország az önkéntes program erősítésére helyezi a hangsúlyt.
???????? After conscription was abolished in 1997, French President Macron unveiled a new voluntary programme aimed at young people between 18 and 19 years old, with a target of 10,000 recruits by 2030.
— FRANCE 24 English (@France24_en) November 27, 2025
Watch the video for more ▶️ pic.twitter.com/EqmIP82Tr2
Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Litvánia, Lettország, Norvégia, Svédország és Törökország azok az európai NATO tagországok, ahol jelenleg kötelező sorkatonai szolgálat van. A besorozás módja, a szabályok és a meghatározott szolgálati évek változóak. A katonai létszám Európa-szerte csökkent, azonban ezzel arányosan, a biztonsági fenyegetés kockázata megnőtt.
A fenyegetések azonban átalakuláson mentek keresztül, a hadviselés dimenziója egyre jobban a technológiai, gazdasági és kibertérbe helyeződik át. A háborúk eszközei is megváltoztak. Egyre nagyobb szerepet kap a szankció, a kereskedelmi háborúk, az energiaellátás fenyegetése, vagy a növekvő tendenciát mutató dezinformációs támadás felhasználása a hadviselésben. A gazdaságokkal vívott háborúk, a nem hagyományos, aszimmetrikus fenyegetések, a hibrid háborúk és kiberhadviselés térnyerése figyelhető meg globálisan. Az ilyen fenyegetések különösen veszélyesek, mert nehezen detektálhatók és nem feltétlenül igényelnek hagyományos hadsereget és védelmet.
Elképzelhető, hogy Európának nem feltétlenül a sorkatonaság visszaállítására kell koncentrálnia, hanem az új megközelítést és védelmet igénylő fenyegetések elhárítására.
Azok az országok, amelyek nem rendelkeznek nukleáris fegyverek nyújtotta védelmi biztosítékkal (és elrettentő képességgel), biztonságukat nehezebben és költségesebben tudják garantálni. Emellett az európai országok közötti összefogás és védelmi együttműködés erősödik, miközben a hadviselés költségei is növekednek. Ebben kiemelt szerepet játszik az a NATO döntés, amely a védelmi kiadások célértékét a GDP 5 százalékában határozta meg.
Természetesen, valamilyen formában biztosan szüksége van Európának a nagyobb katonai létszámra és erősebb tartalékos rendszerre, de az átalakult kép miatt más tényezőkre is érdemes összpontosítani. A sorkatonaság kérdése azonban nemcsak katonai szempontokon múlik, hanem a politikai, gazdasági és társadalmi keretek figyelembevételét is egyaránt igényli. Európa biztonságpolitikája és a régió stabilitása a rezilienciáján, a kooperációján és az egyéni állami védelempolitikákon is egyaránt múlik.
Szemlézte: Ignácz Borbála
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
