A világon számtalan olyan hely van, amely jelentősen impaktálja napjaink történéseit, nincs ez másképp a fojtópontokkal sem. Ezek olyan stratégiai jelentőségű, keskeny földrajzi területek, amelyeken keresztül kulcsfontosságú szállítási vagy közlekedési útvonalak haladnak. Szorosok, hágók, vagy csatornák, ahol a kereskedelmi forgalom könnyen ellenőrizhető, vagy blokkolható.
Ezzel a kiemelkedő stratégiai pozícióval rendelkezik Hormuzi-szoros is, amely mostanában többször is felüti a fejét a nagypolitikai játszmákban.
Felmerül azonban a kérdés: miért ennyire fontos ez a vízi átjáró?
A Hormuzi-szoros Irán, az Egyesült Arab Emírségek és Omán között helyezkedik el, tehát mindhárom ország partjaihoz tartozik. A Perzsa-öböl kijáratánál található, mindössze 39 kilométer széles, és a világ olajkereskedelmének jelentős része halad át rajta, így stratégiai és gazdasági szempontból is kiemelt jelentőséggel bír. Mi ennek az oka? A tengeri uralom, vagyis a tengerek és óceánok feletti ellenőrzés évszázadok óta meghatározza a nagyhatalmak világpolitikai szerepét. Az országok felemelkedése és gazdasági jóléte nagymértékben függ a szabad tengeri kereskedelem fenntartásától, valamint attól, hogy egy nemzet mennyire képes érvényesíteni gazdasági érdekeit a tengeren keresztül. A hadtudományi gondolkodásban is központi elem a tengeri uralom megszerzése: a tengerek, óceánok, illetve a föld- és tengerszorosok ellenőrzése kulcsszerepet játszik a globális erőviszonyok alakításában.
Nem csak a Hormuzi-szoros befolyásolja a világ vízi útjainak ügyeit: Földünkön több hasonló fojtópont létezik.
A Malakka-szoros (Szingapúr, Maláj-félsziget, Szumátra) a világ egyik legforgalmasabb átkelője, amely keskenysége és nehéz hajózhatósága miatt különösen kritikus, egykor kalóztevékenység sújtotta térség volt. A Panama-csatorna jelentősen lerövidíti a hajózási időt, stratégiai fontossággal bír mind gazdasági, mind geopolitikai szempontból. A csatornához kötődő „panamázás” kifejezés pénzügyi visszaélésekre utal. A Szuezi-csatorna az európai és ázsiai kereskedelem fő tengeri útvonala, amelynek jelentőségét a Bab el Mandeb-szoros tovább növeli. A Gibraltári-szoros hadászati ellenőrzése brit fennhatóság alatt áll, kiemelt jelentőséggel bír a Mediterráneum gazdaság- és biztonságpolitikájában. A Boszporusz és a Dardanellák Törökország számára stratégiai vízi utak, melyek a Fekete-tenger kereskedelmét befolyásolják. Törökország NATO-tagsága kulcsfontosságú ezen szorosok védelme és az orosz ambíciók ellensúlyozása érdekében. Az északi szorosok, mint a Skagerrak és Kattegatt, a Balti-tenger kereskedelmét szabályozzák, míg a Csuzima-szoros Japán tengeri útvonalainak védelme miatt kritikus. A Bering-szoros jelentősége pedig az Északi-sarkvidék jégtakarójának visszahúzódásával növekszik.
Ver esta publicación en Instagram
A Hormuzi-szoros jelentősége a kiújult arab-izraeli konfliktusban sem elhanyagolható.
Nemcsak Irán és a nyugati országok viszonyát érinti, hanem szélesebb körű hatással van a közel-keleti politikai dinamikákra is, beleértve az arab államok és Izrael közötti viszonyt. A szoros körüli feszültségek közvetlenül befolyásolják a régió stabilitását és a biztonsági helyzetet, ami alapvetően formálja a politikai kapcsolatrendszert. A gazdasági hatások szintén jelentősek: a konfliktus eszkalációja fokozhatja az olajárak ingadozását, mivel a szoros elzárása vagy a szállítások zavarai globális gazdasági következményekkel járhatnak. Ez különösen fontos lehet Izrael és az arab államok gazdasági stabilitása szempontjából, mivel a magas árak komoly terhet róhatnak a helyi gazdaságokra. A katonai dimenziók szintén kulcsfontosságúak, ugyanis szoros feletti kontroll lehetősége kruciális jelentőségű a katonai stratégiákban: Irán számára létfontosságú, hogy képes legyen védeni a szoros körüli érdekeit, míg az Egyesült Államok és szövetségesei, köztük Izrael is, folyamatosan figyelemmel kísérik a térséget. A szoros körüli instabilitás fokozhatja a terrorcselekmények és a fegyverkereskedelem kockázatát is, ami közvetlenül érintheti Izrael biztonságát.
Forrás: CNBC
Összességében elmondható, hogy a Hormuzi-szoros, és általában az ehhez hasonló tengeri átjárók geopolitikai jelentősége elhanyagolhatatlan.
Már az ókorban is hatalmas relevanciával bírtak egyes területek földrajzi adottságai, amelyek akár csatákat eldöntő szereppel is bírtak. A jövőben Izrael, a Hamász és Irán konfliktusát nem kizárólag katonai, gazdasági és társadalmi, hanem földrajzi értelemben is érdemes vizsgálni, hiszen az olaj- és fegyverkereskedelem és ezek szállítása okán a Hormuzi-szoros jelentősége is exponenciálisan emelkedik a háborúban.
Szemlézte: Burzán Anna
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
