Az utóbbi években világszerte nagy népszerűségre szert tevő rövid távú szálláshelykiadás a szigorú járványügyi korlátozások miatt átmenetileg bezuhant, idén nyáron viszont vélhetően ismét csúcsra jár majd. Franciaországban ezt igyekeznek önkormányzati szinten megakadályozni – tudható meg a Politico európai kiadásának riportjából.
A 2008-ban alapított Airbnb a 2010-es években hódította meg a világot. A San Franciscóban jegyzett cég a klasszikus szálláshelyek globális konkurenseként megjelenve lehetővé tette valamennyi ingatlantulajdonos számára, hogy lakását (vagy annak egy helyiségét) rövidtávra, akár pár napra is kiadhassa. Ezzel párhuzamosan a turisták előtt számos pénztárcabarát opció nyílt meg a világ népszerű városaiban. Az airbnb-zésnek azonban megvannak a vesztesei is a szomszédok és a lakásvásárlás előtt állók személyében. Nem ritkák ugyanis az olyan esetek (különösen az európai nagyvárosokban), amikor a társasházban lakók nyugalmát megzavarják a rövid távú bérlők. Emellett az ingatlanárak folyamatos emelkedésében is szerepet játszik az új befektetési lehetőség.
A negatív hatások már a politikai döntéshozókat is foglalkoztatják.
Hazánkban a keretet az Airbnb-törvényként is emlegetett, kishíján egyhangúlag elfogadott jogszabály jelenti, amely lehetővé teszi az önkormányzatoknak, hogy helyi szinten szabályozzák a rövid távú lakáskiadást. Ráadásul a társasházak szervezeti és működési szabályzata is rendelkezhet a rövid távú kiadhatóságról. Egy-egy lakáshirdetéseknél fel is tüntetik, hogy a házban engedélyezett-e az Airbnb használata.
Franciaországban úgy tűnik, nem igazán szeretnék, hogy a turizmus újbóli fellendülésével a rövid távú szálláshelykiadás is visszatérjen a régi kerékvágásba. A múlt hónapban egy sor francia város vezetett be korlátozásokat, főleg délen voltak aktívak az önkormányzatok. Marseille és Montpellier úgy döntött, hogy háztartásonként csak egy, a saját lakóhelyen kívüli ingatlan adható ezentúl ki, de a Bretagne-i Saint-Maloban is kvótarendszert dolgoztak ki. Több más településen – így Párizsban is – szintén fontolgatják a szigorúbb szabályozást.
A rövid távú lakáskiadással foglalkozó platformokat képviselő érdekvédelmi egyesület elnöke mindazonáltal úgy látja, a most bevezetett intézkedések nem fogják tönkretenni az Airbnb nyarát, hatásuk inkább fél-egy éven belül lesz érezhető.
A városoknak dönteniük kell, hogy a saját lakóik vagy a turisták igényeit kívánják jobban szem előtt tartani
– utal a helyzet kettősségére Dominique Debuire. Közben ezzel párhuzamosan felértékelődhet a kisebb települések szerepe, ugyanis a Politico elmondása szerint ezek polgármesterei tárt karokkal várják a lakáskiadókat, valamint az Airbnb is nyitott a vidéki terjeszkedésre. A vállalat által közölt adatokból kiderült, hogy idén a franciaországi foglalások alig több mint fele szól városba, szembetűnő visszaesést jelentve a tavalyi háromnegyedes arányról.
Nemzeti szinten ugyanakkor már árnyaltabb a helyzet. A párizsi városi tanáccsal szemben a francia nemzetgyűlésben és a szenátusban nincs baloldali többség, és a kormányzat összességében nem hajlik arra, hogy a 120 napos lakáskiadási limitet csökkentse – adja tudtul a hírportál.
Szemlézte: Irlanda Balázs
