A Dél-kínai-tenger egyes részeit magukénak követelő országok konfliktusa a világjárvány ellenére is mélyülni látszik. A Fülöp-szigetek válaszának jelentőségét Lucio Blanco III mutatja be az Eurasia Review oldalán.
Miután április 2-án a kínai partiőrség egy hajója elsüllyesztett egy vietnámi halászhajót a vitatott hovatartozású Paracel-szigetek közelében, a Fülöp-szigetek egy hivatalos nyilatkozatban fejezte ki a fejlemények felőli aggodalmát, és egyben szolidaritást is vállalt délkelet-ázsiai szomszédjával. Az ország külügyminisztériuma által kibocsátott dokumentum Manila óvatosságát tükrözi a tengeri összetűzéseket illetően, illetve azt is mutatja, hogy csökkenteni szeretné a hasonló incidensek számát.
A koronavírus lehetetlenné tette Vietnám számára, hogy a Dél-kínai-tenger ügyét tűzze fő napirendi pontra idei ASEAN-elnöksége alatt. Ez pedig lehetőséget biztosított volna Hanoi számára, hogy nyomást gyakoroljon Pekingre amiatt, mert zavarja Vietnám halászatát, illetve kőolaj- és földgáz-aktivitásait a vitatott területeken. De a fókusz most egyáltalán nem ezen, hanem a COVID-19 elleni küzdelmen van.
A tenger régóta közösséget teremt a part menti országok, Vietnám és a Fülöp-szigetek számára. A tavaly Manilában tartott Kétoldalú Együttműködési Vegyes Bizottság ülésén (Joint Commission for Bilateral Cooperation) mindkét fél hangsúlyozta a béke, stabilitás, biztonság és hajózásbiztonság fontosságát az általuk félig közrezárt tengeren. Kiemelték továbbá a konfliktusok békés rendezésének és a tenger diplomáciai és jogi felügyeletének szükségességét. A találkozást a Fülöp-szigetek külügyminisztere, Teodoro Locsin és Vietnám miniszterelnök-helyettese és egyben külügyminisztere, Pham Binh Minh vezette.
A Fülöp-szigetek védelmi minisztere, Delfin Lorenzana tavaly Vietnámba utazott, hogy találkozhasson az ország védelmi miniszterével, Ngo Xuan Lich-hel. Korábbi, halászokat illető incidensekre reagálva Lorenzana elmondta, hogy vietnámi halászok ezentúl nem lesznek felszólítva arra, hogy hagyják el a fülöp-szigeteki vizeket, csak tanácsolva lesznek erre. Tavaly szeptemberben a BRP Ramon Alcaraz, a Fülöp-szigetek tengeri járőrhajója is tett egy látogatást Ho Si Minh-városban, valamint novemberben Haiphongban a hatodik közvetlen beszélgetésre is sor került a két haditengerészet személyzete között, idénre pedig a hetediket tervezik.
Miközben a part menti államok egyre jobban ragaszkodnak a követelt tengerrészek feletti jogi autoritás kikényszerítéséhez, a halászok egyre gyakrabban találják magukat szorult helyzetekben. Bár Manila egyre gyakrabban szembesül vizein illegális külföldi halászokkal, még mindig elnézően kezeli őket. 2016-ban és 2017-ben Rodrigo Duterte elnök, miután elnézést kért tőlük, személyesen is végignézte, ahogy két tucat vietnámi halászt hazaengednek, miután a Luzontól északra fekvő vizeken halásztak illegálisan. Még üzemanyagot és ellátást is kaptak a hazaútra.
Bár elképzelhető, hogy a hasonló incidensek politikamentes kezelése csak még több szabálysértést eredményez, valamint a helyi halászközösségek is elégedetlenné válhatnak miatta, de az is lehetséges, hogy az ilyen jólelkű és humanitárius cselekedetek egy morális kört eredményeznek. Tavaly júniusban vietnámi halászok már viszonozták is a jólelkűséget: miután egy kínai hajó éjszaka elsüllyesztett egy Fülöp-szigeteki halászhajót Palawantól mintegy 200-250 kilométerre északra, a halászokat egy vietnámi hajó mentette ki.
Manila legutóbbi nyilatkozata azt mutatja, hogy bár az utóbbi időben javultak a kapcsolatai Kínával, és jelentős segítséget is kap Pekingtől a koronavírus leküzdéséhez, a tengert illető álláspontja nem változott. Mindemellett azt is kommunikálja, hogy nemzeti érdekei mellett elkötelezett a térségbeli konstruktív kapcsolatok elősegítésében is – bár a halászincidensek ezt rettentő nehézzé teszik számára.
Szemlézte: Kiss Dávid