A világgazdaság erősen megszenvedi az orosz-ukrán háború, majd pedig a 2026-os amerikai-izraeli-iráni háború energiapiaci következményeit. Persze vannak nyertesei a helyzetnek, ilyen az olcsó orosz olajjal kereskedő India, vagy éppen az olajiparát éppen csak felfuttató Guyana.
Guyana területe a kétszerese Magyarországnak, de kevesebb, mint egymillió fő lakja a sűrű dzsungelekből és mocsaras tengerparti régiókból álló, Dél-Amerika északkeleti részén fekvő országot. Guyana még a puszta létezését is annak köszönheti, hogy Dél-Amerika első európai gyarmatosítói, a spanyolok és a portugálok nem találták elég értékesnek és jó fekvésűnek a területet ahhoz, hogy megszállják. Ezért aztán 1621-ben a hollandok találták meg a portugál és spanyol birodalmak határvidéke közötti kis senkiföldjét, építettek egy erődöt a mai főváros helyén, az Essequibo folyó torkolatában. Ezt a pici gyarmatot a britek vették el tőlük végleg 1814-ben, így lett aztán Guyana angol anyanyelvű ország, amely aztán 1963-ban nyerte el függetlenségét. A legutóbbi néhány évben a kicsi, szegény trópusi köztársaság mégis a világgazdasági folyamatok egyik nagy nyertesévé vált az olajkincsének köszönhetően.
Ritkán fedeztek fel éppen olyan szerencsés pillanatban olajat, mint ez történt Guyanában. Amikor az Exxon Mobil 2015-ben bejelentette az ásványkincs létezését az ország felségvizein, az Atlanti-Óceán fenekén, éppen évtizedes mélyponton voltak az árak. Mire azonban a 2019-es indulást követően a termelés igazán felfutott, megérkezett az orosz-ukrán háború, és vele az olajárrobbanás. 2021-ben még “csak” 47 millió hordót termelt Guyana (ennyit Szaúd-Arábia egy hét alatt termel) de 2022-ben már 106 millió hordóra ugrott a termelés, 2025-re pedig elérte a 272 milliót. Mindez persze továbbra is töredéke a globális termelésnek, mintegy 1%-a, de két tényezőt érdemes kiemelni:
egyfelől Guyana számára arányaiban elképesztő jövedelmet jelent, másfelől pedig a Nyugat számára is egy vonzó, ha egyelőre kis kapacitású eladót jelent az olajpiacon.
Először is az elképesztő jövedelmi növekedést érdemes megvizsgálni. A guyanai költségvetésben először éppen 2022-ben folyt be több mint egymillárd dollár az olajexportból. Közben azonban az olajtermelés is többszörösére nőtt, a GDP több, mint megötszöröződött.
Guyana’s oil-driven economy has seen the world’s fastest growth in GDP per capita in recent years.
— Our World in Data (@OurWorldInData) August 18, 2026
Guyana, a small country in South America, has seen the fastest growth in gross domestic product (GDP) per capita in the world over the past decade.
This is illustrated in the… pic.twitter.com/xh4cwdGpSf
2026-ban pedig megjött a legújabb ársokk az iráni háború miatt. Guyana erre az évre mintegy 2,79 millárd dollár bevételt remélt az olajkereskedelemből, ehhez képest idén július végéig már kicsivel több, mint 2,3 milliárd folyt be, több mint 80%-a az éves várt bevételnek.
Persze nem csak pénzesőt jelent az iráni háború: az országnak nincsen olajfinomítója, ezért az összes üzemanyagát importálja, aminek a közel-keleti üzemanyag-export elakadásával jóval megugrott az ára, sőt, ideiglenes üzemanyag-hiány alakult ki. Ennek ellenére összességében a kép pozitív.
Hogy a vásárlók perspektíváját is lássuk, Guyana sikere annak is köszönhető, hogy egy geopolitikailag nem terhelt eladót jelent, amelynek az olaja könnyen elérhető és jó minőségű. Kissé messze van természetesen például Európából, és csak hajóval szállítható az olaj, de ennek ellenére például az orosz olaj elapadásával nagyon kapós termék Európában is a guyanai olaj.
Ma már a rotterdami olajfinomítók teljes alapanyag-szükségletének mintegy 7%-át adja guyanai olaj, az EU teljes importjában pedig mintegy 4,5%-ot tesz ki.
Ezek még mindig kis számok, de jóval nagyobbak, mint Guyanának a teljes világtermelésből való részesedése.
A dinamikus növekedés ráadásul előreláthatóan tovább folytatódik. A guyanai olajtermelés 2030-ra a jelenleginek akár a kétszerese is lehet. Továbbra sem lesz döntő fontosságú olajellátója a világnak, de egy “szemmel látható” termelő. Mindeközben ráadásul a bevétele ennél is gyorsabban nő majd, ugyanis éppen 2026 augusztusában járt le az Exxon Mobillal a szerződésnek az a szakasza, amikor az olajcég csak a guyanai olajmezőkből származó bevétele 12,5%-át utalta át a költségvetésbe, 2026 augusztusától ez azonban 40%-ra nő. A kis ország gazdagsága pedig bizonyos szempontból a Nyugat sikere is: jól elérhető olajforrás az Atlanti-Óceánon, távol a válságzónáktól, ami növeli az Egyesült Államokban és Európában is az ellátásbiztonságot és bővíti a kínálatot.
Írta: Farkas Dániel
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
