A Hormuzi-szoros után a Vörös-tengeri hajózás is ismét egyre bizonytalanabb. A jemeni húszi lázadó-csoport június elején minden izraeli hajót kitiltott a tengerről, és most újabb támadásokkal fenyegetnek, miután több hír is arról számolt be, hogy Izrael katonai jelenlét kiépítésébe kezdett az Ádeni-öböl túloldalán fekvő Szomáliföldön.
Az Európát és Ázsiát összekötő, kulcsfontosságú tengeri útvonalon a 2023. október 7-i támadás óta folyamatossá váltak a jemeni húszik támadásai, akik Irán proxi-hadseregeként szálltak be a Hamász mellett a gázai háborúba. Bár a támadások elsősorban Izraelt és a zsidó állam szövetségeseit célozták, végül számos más kereskedelmi hajó is a harcok áldozatául esett. A támadásokkal járó bizonytalanság rendkívüli mértékben csökkentette a Vörös-tenger déli kapuját jelentő Báb el-Mandeb szoros forgalmát, ugyanis számos hajó úgy döntött, inkább Afrikát megkerülve éri el a célját, bevállalva az ezzel járó idő- és üzemanyag költséget. A hajóforgalom csökkenését jól mutatja, hogy június elején összesen napi 3-6 hajó haladt át a szoroson a korábbi átlagos napi 138 hajó helyett.
A kihívásra válaszul még 2023-ban az USA vezetésével megindult a „Prosperity Guardian” Hadművelet, majd 2024 februárjában az Európai Unió is defenzív tengeri műveletet indított EUNAVFOR ASPIDES néven. Az Egyesült Államok tavaly márciusban a „Rough Rider” Hadműveletet is elindította a Vörös-tengeri hajózás biztosítása és a húszik tevékenységének felszámolása érdekében, amely hozzájárult az ománi közvetítéssel tavaly májusban létrejött tűzszünethez,
a fenyegetést azonban egyelőre egyik kísérletnek sem sikerült teljesen megszüntetnie.
A húszi támadások háttérbe szorultak, ezen pedig egyes várakozások ellenére az iráni háború sem változtatott, a sereg utánpótlásai ugyanis erősen függenek a bajba került iráni rezsimtől, amely átmenetileg kivárásra késztette a proxi hadsereget — bár egyes hírek szerint a húszi vezetésen belül voltak nézetkülönbségek a döntéssel kapcsolatban. Azonban a potenciális hadkapacitásaik és az alkalmanként kiújuló kisebb támadások miatt a húsziktól való félelem tartósan fennmaradt, amely egyértelműen felelős a jelentős forgalomkiesésért a Vörös-tengeren. Bár az iráni háború árnyékában a Hormuzi-szoros lezárásával a Vörös-tenger ismét fontos alternatív útvonallá vált, különösen az Öböl-menti államok számára, a forgalom így is elmaradt a 2023 októbere előtti értékekhez képest.
A vörös-tengeri hajóforgalom visszaesése nem meglepő módon rendkívüli mértékben érintette Izrael hajóforgalmát. Az ázsiai import-export összesen az izraeli külkereskedelem kb. egynegyedét adja, ezt pedig korábban a vörös-tengeri útvonal bonyolította le, az izraeli hajók kitiltása tehát komoly veszteségekkel jár. Izrael az Aqabai-öböl forgalmának korlátozását eddig is nemzetbiztonsági kérdésnek és vörös vonalnak tekintette, elég a hat napos háború előzményeire gondolni. Így
a nemrég bevezetett húszi intézkedés az izraeli hajók kitiltásával jelentősen megnövelte a konfliktus eszkalációjának a veszélyét.
A húszi fenyegetés ráadásul nem csak az egyértelműen izraeli hajókra vonatkozik, a megfogalmazás ugyanis “Izraellel összefüggésbe hozható” hajókról szól. Ez a tág kategória nehezen körülhatárolható, ráadásul a húsziknak a múltban sem igazán sikerült túl eredményesen meghatározniuk, mely hajók köthetőek Izraelhez, hiszen számos más hajót is értek támadások, amelyek közvetlenül semmilyen kapcsolatban nem álltak Izraellel.
Mostanra azonban nem csak a hajók kitiltása okoz fenyegetést, a lázadó csoport újonnan Szomáliföld megtámadását is kilátásba helyezte. A napokban ugyanis több hír felröppent azzal kapcsolatban, hogy Izrael 50 különleges egységet kezdett állomásoztatni a szakadár, de facto független területen, amelyet a zsidó állam tavaly decemberben — eddig egyedüliként — hivatalosan is elismert, ennek körülményeiről egy korábbi cikkben is beszámoltunk. A katonai jelenlétet a jemeni csoport egyértelmű vörös vonalnak nevezte, közvetlen fenyegetésnek tekintve a Báb el-Mandeb bejárata előtt található, kiemelt fekvésű területen.
Bár Izrael és Szomáliföld is tagadta a híreket, a riportok szerint a katonai egységek többségét etiópiai származású katonák alkotják, így a helyi lakossággal elvegyülve, kevésbé feltűnően tudták folytatni a tevékenységüket. A híreket megelőzően Szomália elnöke, Hasszán Sejk Mohamud az országot fenyegető problémáról beszélt Szomáliföld izraeli elismerése kapcsán, amelyet egy csapdának tekintett. A napokban pedig Szomáliföld elnöke, Abdiraham Mahamed Abdullahi háromnapos állami látogatáson vett részt Izraelben, ahol Jeruzsálemben egy hivatalos nagykövetség megnyitására is sor került. Egyes hírek szerint
Hargeisa haditengerészeti bázis létesítésének lehetőségét is felajánlotta Izrael számára a kiemelkedő fekvésű Berbera kikötőjében, ahol az Egyesült Arab Emírségek is komoly érdekeltségekkel rendelkezik.
Egy ilyen katonai bázis döntő jelentőségű lehet a Báb el-Mandeb tengerszoros ellenőrzéséért folytatott harcban, valamint a húszi csoport visszaszorításában, illetve szemmel tartásában. Akárhol is tart most valójában ez a folyamat, az biztos, hogy a a többi regionális szereplő kiemelt figyelemmel kíséri az eseményeket Szomáliföld Izraeli elismerése óta. Dzsibuti elnöke, Iszmail Omar Guelle az Egyesült Arab emírségek szerepére hívta fel a figyelmet, szerinte Abu-Dzabi helyi törekvése “minden csak nem békés’. A fokozódó aggodalmak egyértelműen egy eszkalációs veszély lehetőségét sejtetik, ez azonban súlyos gazdasági és politikai következményekkel járna, helyi és globális szinten egyaránt.
Szemlézte: Szigeti Eszter Virág
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
