Blog

A Kelet gyújtózsinórja: Tajvan

Mindenkit lázban tart az orosz-ukrán háború, amelyben nem csak Ukrajna és Oroszország ütközéséről van szó, ezzel a háborúval olyan geopolitikai folyamatoknak lehetünk szemtanúi, amelyek átírhatják az eddig jól ismert térképet, de ilyen konfliktus a Tajvannál zajló területi konfliktus is.

Mindenkit lázban tart az orosz-ukrán háború, amelyben nem csak Ukrajna és Oroszország ütközéséről van szó, ezzel a háborúval olyan geopolitikai folyamatoknak lehetünk szemtanúi, amelyek átírhatják az eddig jól ismert térképet, de ilyen konfliktus a Tajvannál zajló területi konfliktus is.

Az aktuális blogbejegyzésemben Tajvanról, a tajvani szigetcsoport helyzetéről szemlézek, hiszen ez is egy olyan geopolitikai folyamat, ami befolyással van több szektorra is, lássuk is, hogy áll a Kína partjainál zajló konfliktus jelenlegi helyzete.

Miről is van szó pontosan? Tajvan vitatott státusza közvetlen következménye a kínai polgárháborúnak, amelyben a legyőzött nacionalista (Kuomintang) kormány 1949-ben elmenekült a szárazföldről, és kormányát a szigetre helyezte át.

Bár a Kínai Népköztársaság (KNK) soha nem gyakorolt ellenőrzést Tajvan felett, azt állítja, hogy a sziget Kína elidegeníthetetlen része, amelyet "újra kell egyesíteni" az anyaországgal. Joggal gondolhatja ezt másképp Tajvan (szuverenitását ma még nem mindenki ismeri el), aki szerint a 200 kilométer széles tengerszoros hozzá tartozik. A zajló konfliktushoz képest Tajvan mára saját közigazgatási rendszerrel és államapparátussal és felfelé ívelő gazdasággal rendelkezik.

Érdekességként beemelném azt a gondolatot, hogy mindketten vallják, hogy egy Kína létezik, de Tajvan azt gondolja, hogy legitim képviselője Kínának, s az egységesítés csupán úgy történhet, hogy Kína csatlakozik Tajvanhoz, nem pedig fordítva.

tajvan_belso.jpg
Forrás: Google Earth

A Keleti világ gyújtózsinórja nemzetközi jogilag szabályozandó terület, amely nem csak politikailag fontos, hiszen nem mindegy ki uralja a Dél- és Kelet-Kínai-tenger közti szorost, hanem geológiailag is igen nagy hangsúly van a területen, hiszen szinte kimeríthetetlen mennyiségű földgáz és olaj található a térségben.

Amerika is beinteget a képbe már az 1950-es években is, de az 1954 óta fennálló kölcsönönös védelmi szerződést 1979-ben az Egyesült Államok felmondta a Tajvannal, és Tajpejről Pekingre helyezte át hivatalos diplomáciai elismerését. Ekkor elismerte (de nem támogatta) Kína azon álláspontját, hogy egyetlen Kína létezik, és Tajvan Kína része.

Az USA politikája inkább az, hogy nem foglal állást Tajvan szuverenitásával kapcsolatban, és végső státuszát meghatározhatatlannak tekinti. Szintén 1979-ben Jimmy Carter elnök aláírta a Tajvani Kapcsolatokról szóló törvényt (TRA- Taiwan Relations Act), amely kötelezi az Egyesült Államokat, hogy "Tajvan rendelkezésére bocsátja azokat a védelmi cikkeket és védelmi szolgáltatásokat olyan mennyiségben, amelyek szükségesek ahhoz, hogy Tajvan elegendő önvédelmi képességet tudjon fenntartani".

A de facto államként kezelt szigetcsoport felett mára hétköznapivá váltak a kínai hadgyakorlatok. Amerika rendszeresen szállít fegyvereket Tajvannak, így segítve azt, hogy a minél nagyobb ellenálló képességét fenntartsa.

Kína és az Egyesült Államok között, Tajvan miatt kialakult klasszikus biztonsági dilemmák azok, melyek mindketten a másik fél elleni védelem, vagyis Tajvan Kínai szuverenitása elismerése érdekében tesznek: mindkét fél eszkalációnak tekinti a védelmi lépéseket. „Soft power” eszközeivel próbál nyomást gyakorolni, vagyis növeli a hadgyakorlatok számát, a térségben állomásozó katonák számát, amellyel készültségi feszültséget tud fenntartani az övezetben.

Az Egyesült Államok befolyása itt is hatalmas, hiszen folyamatosan kapjuk arról is az újabb híreket, mekkora mértékű fegyverszállítmányokat nyúlt Tajvannak (691 millió dollár, vagyis 216,6 milliárd forint értékű katonai felszerelés), amit épp a tajvani külügyminiszter jelentett be 2023 márciusában. Közben Japán, Kanada, Fülöp-szigetek, az EU és Dél-Korea is fokozottan figyelik a kínai katonai provokációt. 

tajvan_diagr.jpg
A Globaldata jelentésében feltárja, hogy Tajvan a beszerzési és egyéb működési költségvetésekbe történő beruházások növelésére összpontosít. Kína azon célja, hogy Tajvant a területéhez csatolja, nagy veszélyt jelent Tajvan nemzetbiztonságára és szuverenitására. Ezért a kiegészítő költségvetéssel a beszerzési költségvetés 40,8 százalékos CAGR-rel (Összetett éves növekedési ráta) erőteljes, 2,3 milliárd USD-t ér el 2022-ben.

Mindeközben Tajvan miniszterelnökasszonya, Tsai Ing-wen szorosabbra fűzi amerikai kapcsolatait, amelyet a twitteren is megoszt.

tajvantwitter.jpg

Azt gondolom, hogy Tajvan helyzetét nagyban megkönnyítenék a következők, ami egyben merész elgondolás is: a világ, de elsősorban Kína elismerné Tajvan szuverenitását, és önálló, független államként való létezését. Kínának ez hatalmas lemondásokkal járna, de ha csak arra tekintek, mennyi erőforrást tudnának máshova csoportosítani ehelyett, inkább nyerne vele. Tajvan diplomáciai kapcsolatait rendezné Kínával és csatlakozhatna a diplomáciai és nemzetközi szervezetekhez, amelyek révén garantálni tudná Tajvan állampolgárainak biztonságát.

Szemlézte: Lázár Leila

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon