A képviselőház június 3-án elfogadott egy határozatot, amely arra kötelezné Trump elnököt, hogy kongresszusi felhatalmazás nélkül fejezze be az Irán elleni háborút. Ezzel az alsóház a konfliktus kezdete óta most először szállt szembe nyíltan a Fehér Házzal.
A képviselőház 215–208 arányban szavazta meg a hadi jogkörökről szóló határozatot (War Powers Resolution), négy republikánus képviselő támogatásával. Jared Golden, maine-i demokrata képviselő, aki a korábbi három sikertelen kísérlet ellen szavazott, szintén feladta ellenállását és a javaslat mellett voksolt, ezzel biztosítva pártja teljes egységét a kérdésben.
A republikánusok közül Thomas Massie (Kentucky), Brian Fitzpatrick (Pennsylvania), Tom Barrett (Michigan) és Warren Davidson (Ohio) szavazott együtt a demokratákkal a határozat mellett. Az ülésteremben tartózkodó demokraták tapsviharban törtek ki a javaslat elfogadása után.
Yesterday, we finally passed a War Powers resolution — a critical step in reigning in Trump’s illegal war in Iran, bringing home our troops and driving down costs for Minnesotans.
— Angie Craig (@RepAngieCraig) June 4, 2026
No more forever wars in the Middle East.
A határozatot áprilisban terjesztette be Gregory Meeks New York-i képviselő, a képviselőház külügyi bizottságának vezető demokrata tagja. Ez arra utasítja az elnököt, hogy „vonja ki az Egyesült Államok fegyveres erőit az Iránnal való ellenségeskedésekből”, kivéve, ha a Kongresszus hadat üzen, vagy engedélyezi a katonai erő alkalmazását.
A háború támogatottsága néhány republikánus körében azután lankadt meg, hogy a konfliktus túllépte az 1973-as hadi jogkörökről szóló törvény által előírt 60 napos határidőt.
Ez a törvény kimondja, hogy az elnöknek vissza kell vonnia a fegyveres erőket az ellenségeskedésekből, ha a Kongresszus nem hagyta jóvá a háborút. A háború május 1-jén lépte át ezt a határidőt, de a kormányzat azzal érvelt, hogy egy törékeny április eleji tűzszünet megállította az órát. A Trump-adminisztráció emellett úgy látja, hogy az 1973-as törvény alkotmányellenes, bár ezt az elméletet bíróságon még soha nem tesztelték.
Azok a republikánusok, akik Trump katonai jogköreinek korlátozása mellett szavaztak, kényelmetlenül érezték magukat a kongresszusi felhatalmazás hiánya és a háború elhúzódása miatt. Sokan tartanak attól, hogy a háború népszerűtlensége és gazdasági következményei árthatnak a Republikánus Párt esélyeinek a novemberi félidős választásokon.
Trump azonban a múlt hónapban kijelentette, hogy „nem siet” a megállapodással Iránnal a félidős választások előtt. „Mindenki azt mondja: ’Ó, a félidős választások, sietned kell.’ Én nem sietek” – mondta.
Sokan arra spekulálnak, hogy Trump állítása valójában tárgyalási pozíciója erősítését célozza.
Marco Rubio külügyminiszter kijelentéseiből is erre lehet következtetni. Miközben a Képviselőház Külügyi Bizottsága előtt tanúskodott, kijelentette, hogy a Kongresszus által elfogadott határozat miatt az irániak kisebb valószínűséggel ülnének le a tárgyalóasztalhoz. „Az irániak ezt a múltban is félreértették” – mondta Rubio Michael Lawler (republikánus, New York) képviselőnek. „Úgy gondolják, hogy ’ha ez a dolog átmegy, az azt jelenti, hogy az elnök nem tud majd fellépni ellenünk, így már nincs semmilyen aduásza (zsarolási potenciálja)’.” Rubio szerint a szavazás elhiteti az iráni tárgyalókkal, hogy a Trump-adminisztráció keze „valahogyan meg lesz kötve, és nem leszünk képesek tenni semmit ellenük, így miért is kötnének megállapodást?”.
Brian Mast floridai képviselő, a képviselőház külügyi bizottságának republikánus elnöke osztotta Rubio álláspontját és
„ostoba politikai szavazásnak” nevezte a kezdeményezést, amely „gyengíti az elnök pozícióját az Iránnal folytatott tárgyalások során”.
Ezzel szemben a szavazás után Meeks elutasította azt az állítást, hogy a hadi jogkörökről szóló szavazások aláásták volna az elnök tekintélyét az Iránnal való tárgyalásokon. Arra a kérdésre, hogy a demokraták továbbra is ki fogják-e kényszeríteni a szavazásokat az iráni háború befejezéséről, Meeks így nyilatkozott az újságíróknak: „Arra számíthatnak, hogy továbbra is tesszük a dolgunkat.” „Továbbra is ellátjuk az alkotmányos kötelezettségeinket” – tette hozzá.
Ez a határozat jelenleg inkább közvetett jelentőséggel bír és nem zárja le az iráni konfliktust. Ráadásul még a Szenátus sem fogadta el és ha ez meg is történik, az elnöknek joga van vétóval visszaküldeni a határozatot. Ahhoz pedig, hogy a Kongresszus felül tudja írni az elnöki vétót, kétharmados van szükség mindkét házban. Mivel a képviselőházban a javaslat éppen csak átment, a kétharmad jelenleg elképzelhetetlen. Közvetett hatása azonban jelentős ennek a határozatnak. Egyrészt a republikánusok belföldi helyzetét gyengíti. Másrészről pedig Teherán számára megerősíti a kivárás stratégiáját, mert a kongresszus időbeli korlátot és politikai határidőt szabhat az amerikai katonai jelenlét mögé.
Szemlézte: Tóth Gergely
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
