Ahogy a mesterséges intelligencia térnyerése egyre nagyobb energiaigényt teremt, az iparág egyre nehezebben tudja elrejteni a technológiai forradalmat működtető adatközpontok valódi költségeit. A környezetvédelmi csoportok pedig világszerte felszólalnak az általuk okozott környezeti károk miatt.
Az adatközpontok hatalmas raktárak, amelyekben számítógépek tömegei tárolják és dolgozzák fel a weboldalak, vállalatok és kormányok által használt adatokat. Ahogy az energiaigényük nő, sokan aggódnak amiatt, hogy a szén-dioxid-kibocsátás is nőni fog. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint az adatközpontok 2022-ben már a globális villamosenergia-fogyasztás 1-1,5%-át tették ki – és ez még azelőtt volt, hogy a ChatGPT év végi indulásával megkezdődött volna a mesterséges intelligencia újabb fellendülése.
A Guardian elemzése szerint 2020 és 2022 között a Google, a Microsoft, a Meta és az Apple „házon belüli” vagy vállalati tulajdonú adatközpontjainak valós kibocsátása valószínűleg 662%-kal – azaz 7,62-szer – magasabb a hivatalosan bejelentettnél. Felmerül tehát a kérdés, hogy mi is a valódi ára a központok működésének.
Az 1990-es évek óta az adatközpontok egyik legfontosabb helyszíne Észak-Virginia. Ez a Washington DC közvetlen közelségének, ugyanakkor a történelmileg olcsó villamosenergia- és telekáraknak köszönhető. Julie Bolthouse környezetvédelmi aktivista rámutatott egy BBC-vel készült interjúban, hogy Észak-Virginiában található a világ legnagyobb adatközpont-koncentrációja.
Mi vagyunk az adatközpont-ipar Wall Streetje”
- mondta Bolthouse, aki a helyi virginiai jótékonysági és kampánycsoport, a Piedmont Environmental Council igazgatója. Az amerikai fővárostól 56 km-re, nyugatra fekvő államban több, mint 477 adatközpont található.
Ez messze a legtöbb az USA-ban, a második helyen Texas áll 290-nel, a harmadik pedig Kalifornia 283-mal. Egyes tanulmányok szerint a világ internetes forgalmának 70%-a Ashburnön és környékén halad át, amelyet „Adatközpont Sikátornak” is hívnak.
Nagyrészt a mesterséges intelligencia folyamatos fellendülésének köszönhetően az adatközpontok iránti kereslet ugrásszerűen megnőtt. Ennek eredményeként a Moody’s üzleti elemző cég nemrégiben készült tanulmánya szerint a globális adatközpont-kapacitás a következő öt évben várhatóan megduplázódik. Bolthouse és más észak-virginiai környezetvédők ellenzik az adatközpontok ágazatának további terjeszkedését a régiójukban, mondván, hogy az már most is jelentős negatív hatással van az életminőségükre.
Felhívja a figyelmet a természetvédelmi területek, parkok és városrészek fölé épített új elektromos kábelekre, a megnövekedett vízigényre, valamint a létesítmények tartalék dízelgenerátorainak a levegő minőségét befolyásoló hatására.
Ő és kampánytársai megpróbálják a helyi tervezési bizottságot és a felügyelőket tájékoztatni az általuk látott problémákról, valamint állami szinten is próbálnak változást előidézni.
Az adatközpontok ellen világszerte hasonló kampányok indulnak, a többi között Írországban is, ahol az ilyen létesítmények az ország áramfogyasztásának 21%-át használják fel.
„Az adatközpontokkal szembeni legfőbb kifogásaink az éghajlatra gyakorolt lehetséges negatív hatásuk, fenntarthatóságuk és a helyi infrastruktúra körül forognak” – jelentette be Tony Lowes, az Ír Környezetvédelmi Barátoktól, majd hozzátette:
amikor az adatközpontok fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodnak, potenciálisan megterhelik az elektromos hálózatot, és alááshatják a nemzeti megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kötelezettségvállalásokat.
A mesterséges intelligencia sokkal energiaigényesebb az adatközpontokban, mint a tipikus felhőalapú alkalmazások. A Goldman Sachs szerint egy ChatGPT lekérdezés feldolgozásához közel tízszer annyi áramra van szükség, mint egy Google-kereséshez, és az adatközpontok energiaigénye 2030-ra 160%-kal fog nőni. A Goldman versenytársa, a Morgan Stanley kutatása hasonló megállapításokat tett, és azt vetítette előre, hogy az adatközpontok kibocsátása 2030-ra globálisan 2,5 milliárd tonna CO2-egyenértékre fog felhalmozódni.
Időközben a legnagyobb technológiai vállalatok szén-dioxid-semlegességre kötelezték el magukat. Legutóbb az Amazon lépte ezt meg: júliusban azt állította, hogy hét évvel korábban teljesítette a célját, és bruttó 3%-os kibocsátáscsökkentést hajtott végre. Azonban sokak szerint ez nem teljesen igaz, ugyanis a vállalat bővíti a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását, legyen szó akár az adatközpontokról, akár a dízelüzemű teherautókról.
Egy biztos, a nagyvállalatoknak is ugyanúgy felelősséget kell vállalniuk a környezeti károkért, és lehetőleg azok csökkentésén dolgozniuk, mint bárki másnak.
Szemlézte: Veres Kata
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
