Blog

A Közel-Kelet egyik leggazdagabb országa nehézkesen készül az olaj utáni világra

Szaúd-Arábia, miközben igyekszik gazdaságát színesíteni, hogy ne csak a bizonytalan jövőjű fosszilis energiahordozókból nyerje pénzét, nem igazán tudja a külföldi befektetőket integrálni gazdaságába - hívja fel a figyelmet a Wall Street Journal. Ha hosszú távon kudarcot vall, az egész régióra…

Szaúd-Arábia, miközben igyekszik gazdaságát színesíteni, hogy ne csak a bizonytalan jövőjű fosszilis energiahordozókból nyerje pénzét, nem igazán tudja a külföldi befektetőket integrálni gazdaságába - hívja fel a figyelmet a Wall Street Journal. Ha hosszú távon kudarcot vall, az egész régióra kihathat meggyengülése.

A Perzsa-öböl országainak egy központi problémája a nagy olajjövedelmek hosszú távon fenntartható gazdasági ágazatokba fektetése. Az Egyesült Arab Emírségek jól kezelte a kérdést, azonban nem mindegyik állam ilyen sikeres. A térség legnagyobb olajmonarchiája, Szaúd-Arábia például csak nehezen alakítja magát egy nemzetközi térben jól eladható országgá. Mohammed bin Szalmán koronaherceg, az ország de facto irányítója arra vágyik, hogy a geopolitikai mocsárrá vált jemeni háború mellett legalább a gazdasági jellegű reformokat felmutathassa sikerként, azonban még rengeteg teendője van. Jóllehet a szigorú vallási szabályokat enyhítő intézkedések segítettek a szabadidő eltöltésével, szórakozással kapcsolatos iparágak bevonzásában, rengeteg a buktató. Ilyen például a bürokrácia. Szaúd-Arábia láthatóan nem szokott hozzá, hogy nyugati cégekkel, ennek megfelelő normák mellett kezelje az ügyeket.

Gyakran fordulnak elő olyan szükségtelen túlkapások, mint a frissen bevonzott cégekkel való packázás adóügyekben, vagy rendőrségi brutalitás külföldiek – akár amerikai állampolgárok – kitoloncolása közben.

A szaúdi befektetési minisztérium – a kérdés jelentőségét jelzi, hogy ilyen is van – a Wall Street Journal kérdésére reagálva kiemelte, hogy a befektetők nem menekülnek tőlük, hiszen 2021-ben 250%-kal nőtt az új befektetési engedélykérelmek száma. Ez azonban csak arra utal, hogy sokan akarnak szerencsét próbálni, a szaúdi állam megtartó erejéről semmit. Változatos ügyek mentén fordul elő ugyanis cégek kivonulása az országból. Ilyen volt például a nemzetközi közvélemény felháborodása Jamal Hasogdzsi újságíró meggyilkolása miatt, de az a sajátos szabály is, ami egyetlen tollvonással követelte volna Szaúd-Arábiának a regionális üzleti központ szerepét: ezen új rendelkezés szerint a Szaúd-Arábiában tevékenykedő külföldi cégeknek a regionális központjukat Dubajból Rijádba kellett volna helyezniük. Ezt természetesen sokan nem akarták megtenni.

Miközben az állam kötelezi a külföldi cégeket, hogy több szaúdi alvállalkozót vonjanak be és belföldi forrásokat használjanak tevékenységükhöz, ez a helyi üzleti szféra fejletlensége miatt nagy nehézségekbe ütközik.

Mi több, ezekkel a helyi partnerekkel a szaúdi állam bürokráciája gyanakvóan és gyakran brutálisan bánik, ha külföldi üzletfeleikre akar nyomást gyakorolni. Mindez mélységes bizalmatlanságot kelt bármilyen cégben, amely a sivatagi királyságban akarna tevékenykedni. Szaúd-Arábiának egész államszervezetében meg kell újulnia, hogy igazi lépéseket tehessen a jövő felé. Vannak dolgok, amelyeket végtelen pénzzel sem lehet megvenni, ilyen a gazdasági-társadalmi reformfolyamat is.

Szemlézte: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!