A világ egyik legnagyobb olajtermelője, Szaúd-Arábia a globális COP26 klímacsúcs előtt bejelentette, hogy 2060-ra el kívánja érni az üvegházhatású gázok zéró kibocsátását, ezzel csatlakozva ahhoz a több mint 100 országhoz, amelyek az ember okozta klímaváltozás megfékezésére irányuló globális erőfeszítések mellett kötelezték el magukat.
Az Al-Jazeera beszámolója szerint a bejelentés, amelyet Mohammed bin Szalman koronaherceg tett a királyság első Szaúd-Arábia Zöld Kezdeményezési Fórumának megnyitóján, nagy feltűnést keltett a skóciai Glasgow-ban tartott globális COP26 klímakonferencia kezdete előtt.
Lévén, hogy gazdaságuk nagy mértékben az olajból és földgázból származó bevételeken alapul - előrejelzések szerint az ország idén csak olajból 150 milliárd dollárra tesz szert -, egyelőre még nincs arra utaló jel, hogy Szaúd-Arábia csökkentené az olaj- és gázbefektetéseket, vagy lemondana az energiapiacok feletti befolyásról azáltal, hogy eltávolodik a fosszilis tüzelőanyagok termelésétől. Mohamed koronaherceg ugyanakkor arra tett ígéretet, hogy
Szaúd-Arábia 2030-ig 450 millió fát fog ültetni, és hatalmas leromlott területeket rehabilitál, ezáltal 200 millió tonnával csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, valamint megpróbálja fenntarthatóbb fővárossá tenni a tengerparttal nem rendelkező Rijádot.
Szaúd-Arábia a kitűzött 2060-as céldátummal Oroszországhoz és Kínához csatlakozott, míg az Egyesült Államok és az Európai Unió 2050-re időzítette a zéró kibocsátás elérését. A bejelentés után az elemzők és más Öböl-menti olajtermelők arra figyelmeztettek, hogy az idő előtti átállás áringadozáshoz és hiányhoz vezethet, amely elsősorban az alacsony jövedelmű nemzeteket és az alapvető energiához nem jutó lakosságot károsítaná.
Emellett a világ egyik legnagyobb szennyezőjének számító királyság azt is bejelentette, hogy csatlakozik ahhoz a globális erőfeszítéshez, amely 2030-ig 30 százalékkal csökkentené a metánkibocsátást. Alok Sharma, a COP26 elnöke, a Twitteren közzétett bejegyzésében üdvözölte a bejelentést, és reményét fejezte ki, hogy ez mások ambícióját is növeli majd. Ahogy Abdulaziz bin Szalmán szaúdi energiaügyi miniszter is elárulta a rijádi fórumon, a királyság gazdasági növekedését az energiaforrások exportja hajtja, ami nem államtitok.
Így az még nincs tisztázva, hogy csupán belföldi átállásról van-e szó, vagy az exportot is beleszámolják a zéró kibocsátásba.
Ha ugyanis csak belső átállásról van szó, Kínába, Indiába és a világ országaiba továbbra is exportálhatóak a tüzelőanyagok, sok államban pedig a kereslet növekedése várható az elkövetkező években.
A királyság – ahol a felfedezett kőolajtartalékok nagyjából 17 százaléka található – a világ olajkeresletének mintegy 10 százalékát fedezi. Az OPEC (Kőolaj-exportáló Országok Szervezet) tagjaként így óriási befolyást gyakorolhat az energiapiacokra, és nyomást a többi termelőre, ahogyan azt tavaly is láthattuk, amikor árháborút indított, amely sikeresen arra bírta Oroszországot, hogy visszafogja termelését a világjárvány miatti kereslet lassulása közepette. Szaúd-Arábia kijelentette, hogy
a zéró szén-dioxid-kibocsátásra való átállás mindenképpen olyan módon valósul majd meg, hogy megőrizze a királyság vezető szerepét a globális energiapiacok biztonságának és stabilitásának szavatolásában.
A régióban nem Szaúd-Arábia az első ország, amely hasonló célt tűzött ki, hiszen a hónap elején az Egyesült Arab Emírségek – egy másik jelentős Öböl-menti energiatermelő – már bejelentette, hogy 2050-re csatlakoznak a zéró kibocsátású nemzetek klubjához. A régió első atomerőművének otthont adó Egyesült Arab Emírségek nem közölt konkrétumokat arról, hogyan éri el ezt a célt.
Szemlézte: Spiesz Bianka
