2025. november 7-én magyar-amerikai csúcstalálkozóra került sor Washingtonban, ahol Donald Trump és Orbán Viktor a gazdasági, politikai, valamint katonai együttműködés kérdéseiről tárgyaltak. Bár a találkozó megítélése megosztó, annyi bizonyos, hogy a két ország kapcsolata ismét egyfajta kölcsönös pragmatizmusra épül.
A magyar delegáció napirendjén kiemelt helyet kapott az orosz energiahordozókra kivetett amerikai szankciók kérdése, különös tekintettel azok gazdasági hatásaira. Magyarország energiaellátása földrajzi elhelyezkedéséből adódóan nagyrészt a csővezetéken érkező orosz gáz- és kőolajimporttól függ, ezért a Lukoil és a Rosznyeft elleni szankciók közvetlenül érinthették volna a lakosság túlnyomó részét: a magyar háztartások csaknem 90 százaléka gázzal fűt, ami jelentős rezsinövekedést eredményezhetett volna.
Az Európai Unió szankciós politikáját illetően ellentmondásos helyzet rajzolódik ki. Donald Trump is értetlenségének adott hangot, hogy
noha számos európai ország jóval kevésbé függ az orosz energiaimporttól, mégsem szüntették be az orosz gáz és olaj vásárlását.
A tárgyalás végül kiemelkedő eredménnyel zárult, hiszen Orbán Viktor bejelentette, hogy az Egyesült Államok nem lépteti hatályba a Török Áramlaton át érkező orosz gázra és a Barátság kőolajvezetékre vonatkozó szankciókat Magyarország esetében.
Ugyancsak jelentős üzenet, hogy az amerikai elnök élesen bírálta az európai migrációs politikát. Kifejtette, hogy számos európai ország hibát követett el, amikor ellenőrizetlenül engedte be a bevándorlókat, aminek társadalmi és biztonsági következményei ma már jól láthatók: a bűnözési ráta jelentősen megugrott, míg Magyarországon továbbra is alacsony szinten maradt.
Többször is elmondtam az európai vezetőknek, hogy fel kell hagyni a bevándorláspárti politikával, különben Európa elveszíti önmagát”
BREAKING:
— Visegrád 24 (@visegrad24) November 7, 2025
Trump speaks while receiving Orban in the White House:
“Europe made tremendous mistakes on immigration. He (Orban) hasn’t made a mistake on immigration”
???????????????? pic.twitter.com/a7dwErMDk3
A tárgyalóasztalnál továbbá felmerült a béke kérdése is, amely kapcsán közös álláspontot képviseltek a felek: egyetértettek abban, hogy az orosz-ukrán háborút mielőbb le kell zárni, és amennyiben a feltételek megfelelőek lesznek, Budapest adhat otthont a béketalálkozónak.
Mindent összevetve, a kétoldalú tárgyalás jelentőségét tágabb összefüggésben szemlélve elmondható, hogy
Magyarország a kibontakozó multipoláris világrendben nem passzív megfigyelő, hanem cselekvőképes politikai szereplő.
Az elmúlt egy évben a magyar miniszterelnököt Donald Trump amerikai elnök mellett olyan nagyhatalmi vezetők fogadták, mint Hszi Csin-ping kínai elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő. A mostani tárgyalás megerősíti, hogy a keleti nyitás mellett továbbra is kulcsfontosságú a transzatlanti szövetség fenntartása Magyarország számára.
A jelenlegi, változó hatalmi viszonyok között a világos kommunikáció és a kiegyensúlyozott szövetségi politika biztosítja, hogy Magyarország ne elszenvedője, hanem alakítója legyen a globális folyamatoknak.
Szemlézte: Dobos Boglárka
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
