A kereskedelmi törvény módosításáról vitatkoztak az új-zélandi parlamentben: az ellenzék a hazai termelőket és a kisvállalkozásokat félti a kínai acélimporttól, míg a kormánypárt a változtatás révén a verseny erősödését várja a szektorban.
Múlt héten az új-zélandi parlament kereskedelmi eseti bizottsága megosztott volt azzal a törvénytervezettel kapcsolatban, amely kiegészítő eljárásokat léptetett volna életbe dömpingellenes bírságok kiszabása előtt. Az ellenzéki parlamenti képviselők ellenezték a javaslatot, melyet részben egy kínai acéldömpinghez kapcsolódó nyomozás miatt nyújtottak be, számol be a New Zealand Herald.
Az először 2015 augusztusában a törvényhozás elő kerülő kereskedelmi törvényt módosító javaslat egy olyan intézkedést írna elő, melyben a vámok és illetékek termelőkre és fogyasztókra gyakorolt hatását vizsgálnák – mindezt az említett nyomozással összefüggésben. A vizsgálat olyan közérdeket érintő elemeket tartalmazna, mint a verseny vagy fogyasztói előnyök, valamint 90 nappal hosszabbítaná meg az éppen folyamatban lévő nyomozást.
A dömping azt jelenti, amikor a gyártók, termelők alacsonyabb áron exportálják termékeiket, mint amilyen áron a hazai piacon adnák el. A vámkiegyenlítés egy külföldi kormány által nyújtott állami exporttámogatást jelent. A NZ Herald elemzése szerint jelenleg a wellingtoni kabinet azokra a dömpingelt termékre vet ki illetéket, melyekről azt feltételezi, hogy az új-zélandi termelőket és a helyi ipart hozza hátrányosabb helyzetbe. Azonban a kormány az illetékek és vámok költségét nem veszi figyelembe.
A bizottságnak szavaznia kellett a javaslatról, azonban a képviselők nem tudtak arról megállapodni, hogy ajánlják-e az elfogadását. A Nemzeti Párt (National Party) képviselői támogatták a jogszabálytervezetet, azért mert igazságosabb rendszer hozna létre a mostani szabályozásnál a kereskedelemért felelős miniszter jogkörének kibővítése (az illetékek hatásait szélesebb körben mérlegelheti) révén, illetve azáltal, hogy növelné a versenyt és fokozná a fogyasztók jólétét.
Az ellenzéki bizottsági tagok érvelése szerint a tervezet egy olyan konstrukciót valósítana meg, amelynek eredményeként a „nemzetközi versenytől szenvedő” új-zélandi vállalkozások, különösen a kisvállalkozások számára fontos védelem meggyengülne. A Munkáspárt (Labour) és a Zöldek (Greens) parlamenti képviselői úgy vélik, őket nem győzte meg a javaslatban foglalt vizsgálati eljárás, mert szerintük nem biztos, hogy az megfelelően pontos, szigorú és következetes volna. Kritizálták továbbá a javaslatot, mert álláspontjuk szerint az a dömpingelt és támogatásban részesülő külföldi vállalatok termékeinek az oldalára billentené el a mérleg nyelvét, ahelyett, hogy a helyi vállalkozásoknak nyújtanának állami támogatást.
A jogszabálytervezetet az új-zélandi építőanyag árak miatt előkerülő problémákra reagálva készítették elő az ellenzéki képviselők állítása szerint. 2014-ben a hatályban lévő jogszabályok mellett jelentette be a kormány az építési anyagokra kivetett vámok és illetékek megszüntetését azzal a szándékkal, hogy elősegítse a lakóházak megfizethetőségét (azonban ez az intézkedés a döntéshozókat és a szakértőket egyaránt megosztja).
A Vállalkozási, Fejlesztési és Foglalkoztatási Minisztérium (MBIE) vizsgálatot kezdeményezett december 22-én azzal kapcsolatban, hogy az építőiparban használt, Kínából importált horganyzott acéltekercseket dömpingelték az új-zélandi helyi piacokon, mely az ország iparának anyagi károkat okozott. A minisztérium közleményt adott ki, melyben úgy fogalmazott, megvizsgálják, van-e elég bizonyíték arra vonatkozólag, hogy a kínai építőipari termékek behozatala valóban meggyengíthette a New Zealand Steel vállalatot a növekvő költségek melletti alacsonyabb árakkal.
Az acélipari vállalat írásban elítélte a kereskedelemről szóló törvény módosítására vonatkozó jogalkotói szándékot, mivel az indítvány szerintük fölösleges és radikális változás [lenne] Új-Zéland kereskedelempolitikájában. A NZ Steel szerint nincsen olyan eszmei, elvi indíték, ami miatt az új-zélandi termelőknek a „illegálisan dömpingelt javakkal” szemben versenyezniük kellene.
A kínai acélimport egyébként nem csak Új-Zélandon, de a világ más részeiben is komoly (politikai) viták tárgya – többek között dömpinggel vádolják az ázsiai ország acéliparit termelőit Európában és az Egyesült Államokban.
Szemlézte: Árpási Botond
