Egy frissen publikált kutatás egészen lesújtó képet mutat a nyugatiak demokráciába vetett bizalmával kapcsolatban. A felmérés szerint kilenc vizsgált állam közül nyolcban 50% alatt van az elégedettség a demokrácia működésével. Ez nem csupán egy tünet: társadalmi diagnózis arról, hogy valami alapvetően megváltozott a demokratikus politikáról alkotott képünkben.
A legijesztőbb eredmények Franciaországból és Horvátországból érkeztek, ahol mindössze 19% és 18% mondta azt, hogy elégedett a demokratikus működéssel. De az Egyesült Államokban is csupán 20% gondolja úgy, hogy a rendszer jól teljesít. Egyedül Svédország lóg ki a sorból 65%-os értékével – statisztikai kivételt jelentve.
A kiábrándultság mögött négy fő ok húzódik meg: fake news, felelősségre vonhatóság hiánya, politikai szélsőségesség és korrupció.
A felmérés szerint a dezinformációt tartják legnagyobb fenyegetésnek a hollandok (75%) és a svédek (67%), míg a déli országokban – például Spanyolországban (73%) vagy Horvátországban (80%) – a korrupció jelenti a legnagyobb gondot.
Forrás: Ipsos
A fenti számok nemcsak politikai állapotokat írnak le, hanem társadalmi hangulatot is. A demokráciáról alkotott véleményünk ugyanis egyre inkább összemosódik a mindennapi tapasztalatokkal: gazdasági bizonytalanság, infláció, lakhatási válság, politikai botrányok, korrupciógyanús ügyek, valamint a közösségi média által felerősített információs káosz mind hozzájárulnak a csalódottsághoz.
A jelenség mégsem a demokrácia elutasítása. Épp ellenkezőleg. A felmérésben minden vizsgált társadalom nagy többsége továbbra is azt mondta:
A demokrácia fontos, megvédendő érték.” Csakhogy a rendszer jelenlegi működésében nem bíznak.
Ez utal a demokráciák egyik mély dilemmájára: a modern társadalmak elvárásai felgyorsultak, miközben a politikai döntéshozatal tempója alig változott. Az állampolgárok sokszor azt érzik, a politikusok késve, vagy egyáltalán nem reagálnak a valós problémáikra. A közösségi média polarizálja a vitákat, ellehetetleníti a konszenzust, miközben sokan úgy gondolják: a döntések valójában nem hazai szinten születnek, hanem nemzetközi pénzügyi, gazdasági vagy technológiai erőterekben.
A demokrácia válsága nem a rendszerből, hanem a környezetéből fakad. A nyomás egyszerre politikai, gazdasági és technológiai. A globális gazdaság és a digitális platformok olyan erőközpontokat hoztak létre, amelyekkel a nemzeti politikai intézmények egyszerűen nem tudnak lépést tartani. A világ gyorsabban változik, mint a kormányok, a polgárok pedig azt érzik: a politika már nem képes befolyásolni a sorsukat.
A kiábrándulás tehát nem azt jelenti, hogy ne hinnénk a demokráciában. Azt jelenti, hogy a jelenlegi demokratikus modellek elértek egy strukturális határhoz.
Ha a demokratikus országok nem képesek intézményi, technológiai és politikai megújulásra, akkor valóban nőni fog a populista, autoriter vagy radikális alternatívák vonzereje.
De a felmérésben ott rejlik az optimizmus is: a válaszadók a demokrácia lényegi értékeit továbbra is védendőnek tartják. Sokkal inkább a működés hibáit látják, nem pedig a rendszer alapjait kérdőjelezik meg. Ez azt jelenti, hogy a demokrácia jövője nem előre eldöntött. Ha képes megválaszolni a 21. század kihívásait, akkor képes lesz megújulni is.
Szemlézte: Ihász Dániel
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
