Blog

Akadályba ütközött Kína afrikai terjeszkedése

A kobaltnagyhatalom Kongó megunta a kizsákmányolást, ez pedig az elektromos autók piacára is hatással lehet – tudható meg a Wall Street Journal összefoglalójából.

A kobaltnagyhatalom Kongó megunta a kizsákmányolást, ez pedig az elektromos autók piacára is hatással lehet – tudható meg a Wall Street Journal összefoglalójából.

Az elmúlt évtizedben kínai vállalatok több milliárd dollár értékben vásároltak bányákat a Kongói Demokratikus Köztársaság területén európai és amerikai tulajdonosoktól – írja Nicholas Bariyo, a Wall Street Journal afrikai tudósítója. A terjedelmes trópusi ország toronymagasan a Föld legjelentősebb kobaltkitermelője, a globális jelentőségű nyersanyag mintegy 70%-át ott bányásszák és a cikk elmondása szerint ehhez az arányhoz hasonlóak a kínai üzleti érdekeltségek is.

A világ más tájain ritkaságnak számító kémiai elem megkerülhetetlenné vált a tiszta energiára való átállás folyamatában, ugyanis csak egy elektromos autó akkumulátorának előállításához több kilóra van belőle szükség, noha a Tesla és más gyártók már javában kutatják az alternatívákat. A kereslet tehát rohamosan nő, nem véletlen, hogy a Biden-adminisztráció az év folyamán korábban Kinshasába vezényelt egy küldöttséget a kongói vezetőkkel tárgyalni arról, hogy miképp férhetne hozzá az Egyesült Államok a kobaltlelőhelyekhez.

Mindezek tükrében borzasztó hír az afrikai kontinensen egyre nagyobb gazdasági befolyásra szert tevő Kína számára, hogy a fekete-afrikai állam bekeményített az értékes bányáinak kiaknázását illetően.

Néhány hete egy kongói bíróság átmenetileg megfosztotta a Hongkongban bejegyzett China Molybdenum nevű vállalatot az egyik legnagyobb bánya feletti irányítási jogától, amely a 80%-os részesedés alapján jár neki – tájékoztat a folyóirat, hozzátéve: a kínai óriáscég 6 hónapig lesz kénytelen kívülről szemlélni a menedzsmenthez kapcsolódó eseményeket, a bíróság pedig akár meg is hosszabbíthatja a büntetés időtartamát. A helyi hatóságok ezen felül nyomozást kezdeményeztek egy 6 milliárd dollárra rugó, a kontinensen való kínai befolyásszerzés ún. „infrastruktúrát ásványkincsért” módszerébe illő ügylet kapcsán.

Az előbbi esettel kapcsolatos ítélet oka az volt, hogy a China Molybdenum a ténylegesnél kevesebb ásványkincs-tartalékot vallott be, hogy elkerülje az utóbbi időben jócskán megemelt állami jogdíjak teljes kifizetését. A Kongói Demokratikus Köztársaság a világ egyik legszegényebb országa, a 90 milliós népesség több mint 60%-a napi körülbelül 600 forintnak megfelelő összegből él – emlékeztet a Világbank adataira hivatkozva a WSJ szerzője. A szigorú fellépést Felix Tshisekedi elnök az egyik bányavárosban tartott beszédében a következőkkel indokolta:

Elegem van, hogy mások idejönnek külföldről üres zsebbel, majd milliárdosként távoznak, miközben mi szegények maradunk.

Szavait üdvrivalgás fogadta.

Mint arra Bariyo még kitér, egyes elemzők kezdik megkérdőjelezni a kongói iparűzési lehetőségek stabilitását. A kialakuló bizonytalanság értelemszerűen tovább növelheti a kobalt árát, amely már így is megduplázódott 2020 januárja óta, a hatások pedig jelentősen befolyásolhatják az elektromos autók piacát.

Szemlézte: Irlanda Balázs

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!