Donald Trump béketervének második szakaszában háromszintű testület alakul a gázai béke megteremtésére. A cél, hogy minél tartósabb megoldás szülessen, ám már a tervezés szakaszában problémák merülnek fel. A palesztinok helyet akarnak a testületben, lehetőleg a legfelső szinten. Izrael pedig azt kifogásolja, hogy egyáltalán szóba került egy független gázai állam.
Donald Trump struktúrájának legfelső szintje a Béketanács, melyet ő vezet, és melyben rajta kívül többek között Marco Rubio, az USA külügyminisztere, Tony Blair, az Egyesült Királyság korábbi miniszterelnöke és Ajay Banga, a Világbank igazgatója kaptak helyet. Meghívást kaptak továbbá az Egyesült Királyság, Jordánia, Argentína, Törökország, Katar, India, Egyiptom és Magyarország vezetője, de eddig csak Orbán Viktor fogadta el a neki ajánlott pozíciót.
Today, on behalf of President Trump, we are announcing the launch of Phase Two of the President’s 20-Point Plan to End the Gaza Conflict, moving from ceasefire to demilitarization, technocratic governance, and reconstruction.
— Special Envoy Steve Witkoff (@SEPeaceMissions) January 14, 2026
Phase Two establishes a transitional technocratic…
A második szint a Végrehajtó Testület, amelynek a Béketanáccsal több közös tagja van, például Tony Blair és Jared Kushner. A Testület feladata a gázai helyreállítási folyamatok helyi megvalósítása. Ennek katari, izraeli, török és egyiptomi tagjai is vannak. A palesztinok azt kifogásolják, hogy ezen a szinten nincs palesztin képviselő, az izraeliek pedig azt, hogy Törökország és Katar kapott széket. Izrael szerint a két ország a Hamászt támogatta, ezen kívül mindkettő erősen kritizálta Izrael fellépését Gázában.
A harmadik szint a Gázai Nemzeti Adminisztrációs Bizottság, melynek tagjai nagyrészt palesztinokból állnak. Elnöke, Ali Shaath korábban a Palesztin Nemzeti Hatóság helyettes minisztere volt. A Palesztin Nemzeti Hatóság (PA) a Hamásszal párhuzamosan próbálja irányítani azokat a gázai területeket, amelyek nem állnak izraeli fennhatóság alatt, és a tervek szerint a PA venné át az irányítást Gáza felett. Izrael szerint azonban a PA segítette a Hámászt az október 7-i terrortámadás elkövetésében, így semmiképpen nem kaphat szerepet a békefolyamatokban.
Izraelnek tehát a Béketanács minden szintjén akad problémája. Az izraeli vezetés kommunikációjából az derül ki, hogy legkevesebb helyet akar hagyni a béketervben az őt kritizáló hangoknak.
Ez persze érthető, hiszen minden ország a saját érdekeit képviseli. Azonban nehezen elképzelhető tartós béke anélkül, hogy a palesztinok valamilyen szinten részt ne vennének a folyamatokban. Ugyanakkor az is igaz, hogy amíg a Hamász teljesen el nem tűnik, addig október 7-e megismétlődhet. Izraelnek tehát meg kell találnia azt a végső pontot, amíg elmehet anélkül, hogy feladná az érdekeit, de közben hajlandóságot is mutat az együttműködésre. Ha összevetjük a Béketanács tagjait, az derül ki, hogy túlnyomó többségben Izrael szövetségesei kaptak helyet, élükön az USA-val, beleértve Magyarországot is, így talán Izraelnek nem lesz annyira nehéz dolga, mint amit a médiában kommunikálnak.
Tony Blair szerepe a Tanácsban újabb problémát vet föl. A korábbi miniszterelnök ugyanis támogatta az USA-t Irak megszállásában, amikor a nyugati médiában elterjedt, hogy tömegpusztító fegyverek vannak az országban. A hírek hamisak voltak, de ez már csak akkor derült ki, mikor az amerikai erők az országban voltak, az Egyesült Királyság hadseregével együtt.
Tony Blair neve örökre összefonódott az iraki háborúval, ezért is megosztó, hogy most éppen egy Béketanács tagja.
Donald Trump Béketanácsának állandó tagjaivá azok válhatnak, akik befizetik az egymilliárd dolláros díjat, melyből Gáza újjáépítését finanszíroznák. Kérdés, hogy melyik ország állampolgárait tudják vezetők meggyőzni arról, hogy ekkora összeget egy távoli, háború sújtotta ország újjáépítésére fordítsanak, ahelyett, hogy a saját országuk problémáira költenék a pénzt.
Szemlézte: Baranyai Judit
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
