Az orosz-ukrán háború hatására a német kormánykoalícióban helyet foglaló Zöldek meghátrálásra kényszerültek a klímacélok elérésében. A Zöld Párt alapvető értékei közé tartozott a háborúellenesség, miközben jelenleg ezt az alapvetést is felrúgja a pártvezetés. Az Economist cikke számos ellentmondásra mutat rá a párttal kapcsolatban.
Január közepén kezdődött meg az Észak-Rajna-Vesztfáliában található Lüzterath falujának kiürítése. Erre azért került sor, mert az RWE energiaipari vállalat a garzweileri lignitbányájának bővítése érdekében kivásárolta a lakosokat, így lett a falu tulajdonosa. A tervek szerint 2030-ban az RWE leállítja a szénbányászatot, viszont addig is a német kormánnyal kötött megállapodás révén megkezdhetik a szénkitermelést. A „klímaaktivisták” nagyszabású tiltakozását a média tovább erősítette. A jelenlévő Greta Thunberget a német rendőrség le is tartóztatta. Robert Habeck, a Zöldek egyik vezető politikusa, valamint Németország alkancellárja és egyben gazdasági és éghajlatvédelmi minisztere visszafogottan reagált az ügyre.
Climate strike week 230. We are currently in Lützerath, a German village threatened to be demolished for an expansion of a coal mine. People have been resisting for years. Join us here at 12 or a local protest tomorrow to demand that #LützerathBleibt !#ClimateStrike pic.twitter.com/hGrCK6ZQew
— Greta Thunberg (@GretaThunberg) January 13, 2023
Habeck elmondta, hogy a kormány nem azért döntött amellett, hogy engedélyezi a lignitbánya bővítését, mert feladja az éghajlatváltozásra kidolgozott tervét, hanem mert jelenleg komoly energiahiány sújtja Németországot.
Az orosz energiaellátásról való teljes leszakadás tehát számos célkitűzést háttérbe szorított. A nukleáris energiára évtizedek óta nemet mondó Zöldek kénytelenek elfogadni azt is, hogy létfontosságú fenntartani a még működő atomreaktorokat. A szénbányák és az atomerőművek között a különbség az éghajlatra gyakorolt hatásukban rejlik, valamint abban, hogy az atomenergiát környezetbarát energiaforrásként ismerte el az Európai Unió.
A Zöldek politikája a háború tekintetében sem a mértékletességben és a békére való felszólításban mutatkozik meg, ellenkezőleg: a leghatározottabb módon szállnak be a háborús retorikába.
A zöldpárti vezetés Ukrajna permanens felfegyverzését, a nehézfegyverek frontra küldését szorgalmazza.
Az Economist cikkében rámutat arra a legmeglepőbb történésre, hogy a Zöldekkel szimpatizálók nem környezetvédelmi ügyekben tüntettek, hanem a Leopard tankok mielőbbi harcba állításáért. A közvélemény-kutatási számokból is látszik, hogy a Zöldek támogatottsága növekedett, országosan csaknem 20%-os a választói bázis áll mögöttük. Ebből következően a német Zöldek politikája rezonál egy nagyobb választói közeg akaratára, ez állhat amögött is, hogy az elmúlt egy évben ilyen nagy mértékben megváltozott politikai alapvetésük.
Szemlézte: Tombor Levente
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
