Az elmúlt napokban két magas szintű diplomáciai találkozó is történt az ukrán orosz háború kapcsán Trump elnök szervezésében, de vajon közelebb került-e a háború vége, és mennyit számítana egy harmadik találkozó?
Az alaszkai Trump–Putyin-találkozó, amelyet nagy várakozások öveztek, konkrét eredmények nélkül zárult. Ennek ellenére fontos következményei vannak már most is, elsődlegesen a Trump–Zelenszkij–európai tárgyalás. A háromórás megbeszélés után ugyan a felek barátságos hangvételről számoltak be, ám a lényeges pontokban nem történt áttörés. Nem született egy tartós, vagy időszakos tűzszünet és nem körvonalazódtak kézzelfogható lépések a háború lezárása felé. A tűzszünet hiánya különösen szembeötlő, hiszen Trump a tárgyalások előtt egy tűzszünetet tűzött ki célul és annak hiányában potenciálisan további szankciókat is kilátásba helyezett. Akinek az alaszkai megbeszélés valódi siker és eredmény volt, az maga Putyin elnök. Az, hogy az amerikai elnökkel egyenrangú félként jelenhetett meg a nemzetközi színtéren éles váltás, ahhoz képest, hogy mindezidáig mennyire elszigetelt volt – pontosan az, amit a Kreml célul tűzhetett ki, ez az orosz média lelkesedéséből is látszik a találkozóval kapcsolatban. Ez időnyereséget jelent számára, legitimációt ad a nemzetközi porondon, miközben a háború folytatódhat, jelenleg neki előnyös irányba. Trump hazavihetett némi kommunikációs muníciót, hogy „elindult valami”, de kézzelfogható sikert – tűzszünetet, humanitárius folyosót vagy bármilyen ellenőrizhető engedményt – nem tudott felmutatni.
A csúcstalálkozó első körben tehát egyértelműen Putyinnak kedvezett. Trump retorikájában a tűzszünet követelése háttérbe szorult, helyette arról beszélt, hogy béke születhet a harcok leállítása nélkül is.
Ez Moszkva forgatókönyvébe illeszkedik, időt nyerni, miközben a fronton folytatódik a nyomásgyakorlás, és a tárgyalóasztalnál nő az orosz alkupozíció.
Az alaszkai találkozó után azonban egy második, legalább ennyire fontos csúcsra is sor került: Washingtonban Trump, Zelenszkij és több európai vezető ült egy asztalhoz. Ez a megbeszélés már más hangulatot hozott.
Az európai vezetők részvétele önmagában üzenet volt, azt jelezte, hogy Európa aktív szerepet kíván játszani a békefolyamatban ugyanis azt az európai kontinens békéjéhez és biztonságához szükségesnek tekintik Ukrajna békéjét és biztonságát. A Fehér Házban Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár, Keir Starmer brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke, Mark Rutte NATO-főtitkár, Alexander Stubb finn elnök Giorgia Meloni olasz miniszterelnök együtt ült az asztalnál Volodimir Zelenszkijjel és Donalddal Trumppal. Tekintve a jelenlévő európai vezetők számosságát és erejét, hiszen jelen volt a négy legerősebb hadsereggel rendelkező európai állam vezetője, a tárgyalásokon elhangzottak átformálhatják Európa biztonságának alapjait.
Forrás: Global Firepower: European Military Strength (2025)
Az európai országok hajlandók nagyobb terhet vállalni Európa védelmének garantálásában és ezt most látványosan meg is mutatták.
Zelenszkij pedig taktikát váltott a februári Fehér házi kudarc után: visszafogott, hálás hangot ütött meg, és egy fontos szimbolikus gesztust is tett Trumpnak. nem a korábban rá jellemző katonai stílusú öltözetében, hanem egy sötét, szabott „öltönyben” jelent meg, amit maga Trump is megdicsért. A gesztus nem lényegtelen, a személyes dinamika javítása egy olyan tárgyalónál, mint Trump, kézzelfogható politikai hozadékkal járhat.
A találkozó napirendjének lényeges pontja volt, hogy az ukrán NATO tagság helyet egy „5-ös cikkely-szerű” biztonsági garanciacsomagról beszéltek, amely visszatartó erőt adhat anélkül, hogy Ukrajna formálisan belépne a katonai szövetségbe. A részletek kidolgozását a következő 7–10 napra ígérték. Ez nagy elmozdulás, de még nagyon sok múlik azon, hogy tíz nap múlva pontosan milyen szöveggel készül el a megállapodás.
Amit ez a két találkozó sikeresen elért a fent részletezettek mellett, hogy minden jel arra utal szervezés alatt áll egy újabb csúcstalálkozó, ahol Trump, Zelenszkij és Putyin ülhetne le közösen.
Ha ez valóban létrejön, az már a tényleges békefolyamat nyitánya lehetne.
Az alaszkai találkozó leginkább Putyin kommunikációs győzelmét hozta, a washingtoni viszont az európai védelmi egység és az ukrán amerikai kapcsolat potenciális megerősödését. A valódi kérdés az, hogy a harmadik fordulóban sikerül-e végre valódi, kézzelfogható békefolyamatot elindítani – olyat, amely tartós biztonságot hoz egész Európának.
Szemlézte: Binder Bálint István
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
