Az Európa Tanácsból való kilépéssel fenyegetőzött Alexandar Vucic szerb miniszterelnök. A politikus szerint Szerbia csakis abban az esetben maradhat a közösség tagja, amennyiben a szomszédos Koszovót nem veszik fel. Koszovó ennek ellenére jó úton halad, az elmúlt időszakban több csatlakozási feltételt is teljesített, Szerbia számára ezzel a lépéssel azonban a rég várt Európai Uniós tagság is kockára kerülhet.
Amennyiben Koszovó felvételt nyer az Európa Tanács tagországai közé Szerbia kilép a közösségből - erről beszélt Alexandar Vucic, szerb elnök, miután a Tanács bejelentette, Koszovó újabb csatlakozási feltételnek tett eleget, így még idén tavasszal a közösség tagjává válhat. A szerb államfő elutasította azokat a vádakat, amelyek szerint Szerbia a Európa Tanácsból való kilépéssel elfordul az Európai Uniótól és többé már nem reménykedik a tagságban, amelyre évek óta várt. Szakértők és megfigyelők szerint azonban az Európai Tanács elhagyásával ez a következmény elkerülhetetlenné válik.
Szerbia számára az első lépést az Európai Unió felé a 2003-ban aláírt Stabilizációs és társulási megállapodás jelentette, amelynek értelmében az EU támogatja Szerbiát a csatlakozási folyamat során. A Szerb Haladó Párt (SNS) megjelenését követően az ország fokozatosan haladt az Európai Uniós tagság felé, a párthoz csatlakozó
Alexandar Vucic pedig egyre jobb kapcsolatot alakított ki az Európai Unióval. A csatlakozás útjában állt azonban Szerbia és Koszovó viharos kapcsolata.
A 2008 óta független Koszovót Szerbia nem ismeri el államként, ez az ellentét a csatlakozási folyamat sikerességére is rányomta a bélyegét. Annak ellenére, hogy Koszovó önálló államként való elismerése nem kötelező előfeltétele az EU-csatlakozásnak, a két ország közötti normalizált kapcsolatok meghatározzák az EU részéről érkező támogatást. Az európai közösség mindemellett Vucic más intézkedéseit is kritikusan szemléli, a többi között az ország demokratikus működésével, a média szabadságával kapcsolatban merültek fel problémák.
A jelenlegi helyzetben Szerbia Uniós csatlakozása szinte lehetetlenné válik, ha elhagyja az Európa Tanácsot.
Szerbia ezzel mind gazdasági, mind pedig politikai kapcsolatainak árthat, hiszen legfontosabb gazdasági partnere az Európai Unió. Ugyan az Uniós csatlakozásnak nem kötelező előfeltétele az Európa Tanács-tagság, az EU-történetében még nem volt arra példa, hogy egy csatlakozó állam megkerülte volna a közösséget. Miben bízhat tehát Szerbia és milyen lehetőségek állnak az ország előtt?
Belgrád számára az Európai Unió az állam csatlakozásától függetlenül rendkívül fontos gazdasági partner, az Európa Tanács pedig az Unió és Szerbia kapcsolatainak javulását segítheti, így elmondható, hogy az országnak nem alapvető érdeke a közösséggel kialakított kapcsolatok végleges megszakítása. Ugyanakkor az is látható, hogy az évek alatt sokat változott Alexandar Vucic, valamint a Szerb Haladó Párt politikája, legalábbis az EU-val kapcsolatos területeken. Míg kezdetben alapvető célkitűzés volt az Uniós csatlakozás, jelenleg már nem feltétlen az elköteleződés az EU felé.
Szerbia számára a Kínával ápolt kapcsolatok is egyre inkább felértékelődtek az elmúlt időszakban, így a keleti nyitás fogalma is helyet kapott.
Szerbia feltételezhetően igyekszik majd az ország érdekeinek megfelelően alakítani politikáját, azonban kérdéses, hogy ehhez az EU, illetve az Európa Tanács támogatását kéri-e majd, esetleg keleti partnereket kereshet? Nagyban meghatározhatják a döntést a nyáron esedékes EP-választások is, hiszen amennyiben például Magyarország, valamint Szlovákia jelenleg kormányzó pártjai, és más jobboldali, nemzeti érdekeket előtérbe helyező pártok nagy sikereket érnek el a szavazáson, Alexandar Vucic és pártja számára is maradnak fontos szövetségesek az Európa Tanács és az EU tagországai között.
Szemlézte: Bonyhádi Lili
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
