A kilakoltatási moratórium kongresszusi felhatalmazás nélküli meghosszabbításával az Amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) még a Legfelsőbb Bíróság véleménye szerint is túlterjeszkedett a hatáskörén.
Tavaly szeptemberben a pandémia okozta gazdasági sokkra reagálva az amerikai kormány járványügyi hivatala moratóriumot helyezett a kilakoltatásokra, azaz tilossá vált a lakbért nem fizetők kiutasítása az ingatlanukból. Az intézkedést július végéig háromszor is meghosszabbították, júniusban azonban a szövetségi Legfelsőbb Bíróság álláspontjában kifejtette, hogy az állami ügynökség kongresszusi felhatalmazás nélküli jogalkotása nem tekinthető legitimnek, ezért a rendelkezés nem hosszabbítható meg július 31-e után.
Joe Biden elnökre ekkor igazán nagy nyomás helyeződött, ugyanis saját pártjának progresszív képviselői a moratórium további meghosszabbítását követelték,
amely viszont komoly jogi akadályba ütközött – mint ahogy azt az adminisztráció kommunikációjában többször be is ismerte –, miután a Kongresszus az augusztusi szünet előtt már képtelen volt az üggyel kapcsolatban törvényt alkotni. Néhány demokrata képviselő emiatt éles kritikával illette párttársait, akik távollétében nem születhetett meg a jogszabály, Missouri egyik képviselője egyenesen arra szánta el magát, hogy tüntetőleg a Capitolium lépcsőin éjszakázzon több napon keresztül.
Many of my Democratic colleagues chose to go on vacation early today rather than staying to vote to keep people in their homes.
— Cori Bush (@CoriBush) July 31, 2021
I’ll be sleeping outside the Capitol tonight. We’ve still got work to do. pic.twitter.com/9l52lWBM73
Ennek ellenére a CDC végül néhány nap kivárást követően augusztus 3-án további két hónappal meghosszabbította a moratórium hatályát – közölte a hírt egyebek mellett a Wall Street Journal. Némi változást ugyan annyiban eszközöltek, hogy a haladék mostantól kizárólag a koronavírus terjedésétől különösen veszélyeztetett területekre vonatkozik, ebbe a kategóriába az ország több mint 80%-a így is beleesik. Joe Biden ezután egy sajtótájékoztatón hosszasan ecsetelte az általa kérdezett alkotmányjogi szakértők véleményét, s arra a következtetésre jutott, hogy
a rendelkezést nagy valószínűséggel törvénytelennek ítéli majd a bíróság, de legalább addig is időt nyernek a lakbértámogatások szétosztásához.
Az erre a célra rendelkezésre álló mintegy 47 milliárd dollárból eddig csupán néhány milliárdot sikerült eljuttatni az érintetteknek, a főbérlőket tehát nem megfelelően kompenzálták. A WSJ egy másik cikkéből az is kiderül, hogy
az intézkedéseket sérelmezve több ingatlancsoport is pert indított a szövetségi kormány ellen az utóbbi hetekben.
Habár a problémára sokan első blikkre talán az alsóbb és felsőbb gazdasági rétegek közötti „harcként” tekintenek, amelyben a gazdagok kárára lesz könnyebb a nehezebb sorsúaknak, a helyzet sok esetben ennél árnyaltabb. Léteznek ugyanis jómódú albérlők, a főbérlőknek pedig egy jelentős hányada olyan egyszerű középosztálybeli, aki spórolt pénzét ingatlanba fektette, hogy annak kiadásával biztosítsa a havi betevőjének egy részét, vagy adott esetben jelzáloghitelét törlessze. Ez utóbbi további problémát vet fel, ugyanis a kormány csak az államilag biztosított lakáshitelek esetében nyújt segítséget, számos egyszerű ingatlantulajdonost kitéve a kereskedelmi bankok kénye-kedvének.
A Biden-adminisztráció tehát leginkább az ország motorjának is tekintett középosztálybeli kisvállalkozókat hozza nehéz helyzetbe, amelyet sokan kifogásoltak.
A hónap elején egy észak-karolinai férfi esete is rávilágított a kialakult helyzet abszurditására. Buddy Shoup ugyan a maga 35 ingatlanjával nem a legkisebb befektetők közé tartozik, de őt is elképesztette, hogy míg az egyik albérlője több mint 20.000 dolláros tartozást halmozott fel, addig vadonatúj hajókat vásárolt. A hab a tortán az volt, amikor ugyanezen bérlőjének nemrégiben 4500 dollár értékben volt köteles kicserélnie a klímaberendezését, miután az elromlott – panaszolta a Fox News adásában.
Szemlézte: Irlanda Balázs
