2022-ben rekordot döntött a beadott menedékkérelmek száma: a 2015-2016-os migrációs válság óta tavaly csaknem egymillió kérés futott be az európai országok hatóságaihoz.
Július 4-én publikálta éves elemzését a The European Union Agency for Asylum (EUAA), melyben a 27 tagállamból álló Unió migrációs helyzetét elemezte. A jelentés sajátossága az, hogy a többi között számos európai statisztikai ügynökség – mint például az Eurostat – és az országok saját adatbázisait felhasználva ad teljes képet az aktuális kérdésekről.
A friss elemzés jelentős növekedést mutat a menedékkérelmek számát illetően:
mintegy 996 000 fő kért menedékjogot valamely európai uniós országban. Az adat azért is megdöbbentő, mert - figyelembevéve korábbi évek statisztikáit - mintegy 53%-os növekedés figyelhető meg a kérelmezők számát illetően.
A menedékkérők aránya nemcsak uniós szinten növekedett: egyes tagállamok, mint például Ausztria, Franciaország, Spanyolország és Portugália szintén rekordszámú kérelmet jegyzett.
Az orosz-ukrán háború következtében mintegy 4 millióan kényszerültek otthonaikat elhagyni, akik természetesen más eljárás alapján kapnak menedékjogot. Egybevetve a két számadatot a menedékkérők száma csaknem 5 millióra rúgott az elmúlt évben, megdöntve a 2015-ös 1,4 millió, illetve a 2016-os 1,3 millió kérelmet is.
A 2015-ös migránsválsághoz hasonlóan – amikor a menedékkérők közel háromnegyede (73%) férfi volt – 2022-ben is a legtöbben férfiak érkeztek: 138 000-en Szíriából, 132 000-en Afganisztánból, 58 000-en Törökországból, 51 000-en Venezuelából, valamint 43 000 fő Kolumbiából.
Az elmúlt évek analógiáját követve a legtöbben valamely nyugat-európai országban kerestek befogadást: a nagy többség Németországot, Franciaországot, Spanyolországot, Ausztriát és Olaszországot jelölte meg célországként.
Ahogy arra a The European Conservative is felhívja a figyelmet, az EUAA igen heves viták közepette publikálta éves jelentését: az újabb migrációs paktum – amennyiben elfogadásra kerül – az uniós szintű bevándorló elosztással összhangban kényszerítené a tagállamokat az illegális bevándorlók befogadására. Amennyiben a tagállamok ezt nem teszik meg, 22 000 eurónyi bírságot kellene fizetniük migránsonként.
Míg az olyan nagymértékben érintett tagállamok, mint Olaszország, Görögország vagy Spanyolország kétségekkel telve néznek szembe a paktummal, Magyarország és Lengyelország nyíltan és világosan elutasították a jócskán ellentmondásos rendeletet. A konzervatív kormányok vezette közép-európai országokon kívül még június folyamán számos Identitás és Demokrácia, valamint az Európai Konzervatívok és Reformistákhoz tartozó EP-képviselő is ellenezte a migrációs paktum elfogadását.
A határokat sújtó állandó migrációs nyomás miatt július 7-én már harmadjára került megszervezésre a magyar-szerb-osztrák migrációs csúcs, melynek keretein belül a három ország miniszterelnökei, külügyminiszterei valamint belügyi és rendőri vezetői fogalmazták meg elkötelezettségüket a további közös munka, illetve az illegális bevándorlás megfékezése iránt.
.@PM_ViktorOrban at the ������ summit focusing on joint action against #illegalmigration:
— Balázs Orbán (@BalazsOrban_HU) July 7, 2023
The Hungarian model is simple: no entry to the country until asylum applications are approved. We won’t let Brussels replace this effective Hungarian model with a clearly ineffective… pic.twitter.com/ZcYzS59kCm
A csúcstalálkozó végén a felek megállapodtak egy olyan operatív törzs létrehozásában is, mely fokozná a határvédelmet.
Karl Nehammer osztrák szövetségi kancellár e kérdésben az együttműködés fontosságát emelte ki: „mindez csak akkor valósulhat meg, ha hajlandóak vagyunk egyenrangú felekként együttműködni” – fogalmazott a kancellár, aki egyébként Magyarország és a magyar modell mellett állt ki a legutóbbi EU csúcson Brüsszelben.
A fenti számadatok is jól példázzák, hogy az illegális bevándorlás létező és 2015 óta állandó probléma az Európai Unióban. Megfékezéséhez komoly lépésekre van szükség, ugyanakkor pedig kölcsönös együttműködésre is, melyet alátámaszt a szerb-magyar-osztrák migrációs csúcs validitása is.
Szemlézte: Nyilas Sára
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
