Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok visszalép az Iránnal kötött atomalkuból. A BBC összefoglalóját szemlézzük.
Úgy fogalmazott, számára, mint amerikai polgár számára is zavaró volt ez az „ártalmas és romlott” egyezmény. Így a szövetséges európai államok javaslata ellenére megújítják a gazdasági szankciókat, amelyeket 2015-ben függesztettek fel az atomfegyver-fejlesztő Iránnal szemben.
Az amerikai lépésre válaszul Irán elnöke, Hassan Róháni kijelentette: az Egyesült Államok bebizonyította, hogy nem tartja tiszteletben a saját egyezményei sem, és országa hozzákezd az urándúsításra való felkészüléshez, amennyiben más szövetségesek kilépésével a teljes egyezmény az érvényét veszítené.
A francia, német és brit válasz – a hiábavaló győzködés után – a sajnálkozás volt. Az orosz külügy is „mély csalódottságát” fejezte ki. AZ EU fő diplomatája, Federica Mogherini kijelentette: az EU kiáll az egyezmény megőrzése mellett. Obama szerint, akinek elnöksége alatt született meg a megállapodás, az atomalku jól működött és sikerrel képviselte az USA érdekeit. Az ENSZ szóvivője, Antonio Guterres „mély aggodalmát” fejezte ki, és felszólította az egyezmény többi aláíróját, hogy tartsanak ki az elkötelezettségükben. Izrael és Szaúd-Arábia ugyanakkor üdvözölte Trump döntését.
Az egyezményben az ún. „átfogó közös cselekvési terv”részeként Irán többek között 15 évre vállalta a dúsítotturán-tartalékainak csökkentését, a nehézvíz-létesítményének átalakítását, illetve ennek felügyeletét az ENSZ részéről. Cserébe az ENSZ, az EU és az USA feloldotta azokat a szankciókat, többek között a kőolajexportra vonatkozóan, amelyek súlyos hatással voltak az iráni gazdaságra. A hír hatására gyors emelkedésbe kezdett a kőolaj világpiaci ára.
Szemlézte: Ottlik Domonkos
