Blog

Amerikai akció: jogszerű volt-e Venezuela elnökének elfogása?

Az Egyesült Államok január 3-án hajnalban katonai művelet során elfogta Venezuela elnökét, Nicolás Madurót, lezárva a Donald Trump adminisztrációja által hónapok óta folytatott nyomásgyakorlást. Az akció nemzetközi visszhangot váltott ki, és azonnal felvetette a kérdést: milyen jogi alapon hajthat…

Az Egyesült Államok január 3-án hajnalban katonai művelet során elfogta Venezuela elnökét, Nicolás Madurót, lezárva a Donald Trump adminisztrációja által hónapok óta folytatott nyomásgyakorlást. Az akció nemzetközi visszhangot váltott ki, és azonnal felvetette a kérdést: milyen jogi alapon hajthat végre Washington fegyveres beavatkozást egy szuverén állam vezetőjének elfogására?

Az amerikai erők Venezuelában támadást hajtottak végre, és őrizetbe vették Madurót, valamint feleségét, Cilia Florest. Madurót egy hadihajón szállították New York felé, ahol büntetőeljárás vár rá. Trump korábban többször felszólította Madurót a hatalom átadására, és azzal vádolta, hogy drogkartelleket támogat, amelyeket Washington terrorszervezetként tart nyilván, és amelyek állítása szerint több ezer amerikai haláláért felelősek.

Szeptember óta az Egyesült Államok legalább 30 csapást mért venezuelai kábítószer-csempész hajókra a Karib-térségben és a Csendes-óceánon, amelyek során több mint 100 ember halt meg.

Jogászok szerint ezek az akciók már önmagukban is valószínűleg sértették az amerikai és a nemzetközi jogot.
Az amerikai kormány szerint az igazságügyi minisztérium katonai segítséget kért Maduro elfogásához, mivel egy New York-i esküdtszék vádat emelt ellene, felesége, fia, két politikai szövetségese és egy nemzetközi bűnbanda feltételezett vezetője ellen. A vádak terrorizmushoz, kábítószer-kereskedelemhez és fegyvercsempészethez kapcsolódnak. Pam Bondi igazságügyi miniszter kijelentette, hogy az érintettek „az amerikai igazságszolgáltatás teljes szigorával” fognak szembesülni.

Trump ugyanakkor egy sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy Venezuela „ellopta” az amerikai olajérdekeket, amelyeket Washington vissza kíván venni, és hogy az Egyesült Államok ideiglenesen irányítaná az országot. Nemzetközi jogászok szerint ezzel az adminisztráció összemosta a célzott rendészeti fellépést és egy hosszabb távú politikai beavatkozás lehetőségét. Jeremy Paul alkotmányjogász szerint nem lehet egyszerre rendészeti műveletként és egy ország átvételének előkészítéseként értelmezni az akciót. Az amerikai alkotmány szerint a háború kihirdetése a Kongresszus hatásköre, bár az elnök főparancsnokként korlátozott katonai műveleteket engedélyezhet. Trump kabinetfőnöke, Susie Wiles korábban úgy nyilatkozott, hogy venezuelai szárazföldi akcióhoz kongresszusi jóváhagyásra lenne szükség, ennek ellenére Marco Rubio külügyminiszter szerint a Kongresszust nem értesítették előzetesen.

A nemzetközi jog szerint a fegyveres erő alkalmazása csak ENSZ-felhatalmazással vagy önvédelem esetén megengedett.

A drogkereskedelem és a bandák tevékenysége azonban nem minősül fegyveres konfliktusnak. Matthew Waxman nemzetbiztonsági jogász szerint egy büntetőjogi vádemelés önmagában nem ad felhatalmazást egy külföldi kormány megdöntésére, még ha Washington önvédelemre is hivatkozik. Az Egyesült Államok korábban is elfogott külföldi gyanúsítottakat, például Líbiában, de ezekhez jellemzően helyi hozzájárulás társult. Bár Washington 2019 óta nem ismeri el Madurót legitim vezetőnek, nem ismert el más venezuelai vezetést sem, amely engedélyezhette volna az elfogását. Az 1989-es panamai beavatkozás, Manuel Noriega elfogása gyakran említett párhuzam, ám akkor az Egyesült Államok elismert egy alternatív kormányt Panamában.

Az amerikai akció jogszerűsége erősen vitatható. Bár az Egyesült Államok nem ismeri el Madurót legitim elnökként, ez önmagában nem teremt egyértelmű jogalapot fegyveres beavatkozásra. A nemzetközi jog gyenge érvényesítési mechanizmusai miatt Washington nem számol kézzelfogható következményekkel, ugyanakkor az ügy hosszú távon precedenst teremthet a szuverenitás és a jogállamiság nagyhatalmi értelmezésében.

Szemlézte: Tóth Patrik János

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon