2023. február 28-án tartották a Danube Institute-ban az intézmény kutatói által írt „Antiszemitizmus Magyarországon: hiedelmek és valóság” című kötet bemutatóját. A mű számos zsidó civil szervezet, vallási közösség vezetőjével készített mélyinterjúk segítségével mutatja be a kortárs antiszemitizmus valóságát, és a magyar zsidóság életét.
A könyv témája köré szerveződött konferenciát Yacov Hadas-Handelsman, Izrael Állam magyarországi nagykövete nyitotta meg, aki rámutatott: ma az antiszemitizmus sokkal szofisztikáltabban jelenik meg, mint korábban. Sok ember az Izrael-ellenesség köntösébe burkolja antiszemitizmusát. Hangsúlyozta:
Ma Nyugaton rosszabb a helyzetük a zsidóknak emiatt, és egy felmérés szerint Magyarország és Olaszország a legbarátságosabb egy zsidó számára.
Jeffrey Kaplan, a Danube Institute kiemelt vendégkutatója, a könyv alapjául szolgáló kutatási projekt vezetője megerősítette: a véltnél jóval kisebb antiszemitizmussal találkoztak vizsgálódásaik során. Szabó Gábor, az első konferenciapanel előadója szerint miközben ortodox zsidóként számos verbális atrocitással találkozik, ezeket nyolcvan százalékban külföldiek követik el vele szemben.
Az első panel többi előadója ismertette a magyar zsidóság demográfiai jellemzőit, az ortodox zsidóság egyes csoportjainak Izrael államhoz való viszonyát, és a mai magyar zsidó kulturális élet egyes jellegzetességeit. Egy előadás során a nem zsidó és zsidó társadalom viszonyáról is szó esett, a magyarországi Holokauszt 1944-es eseményein keresztül. Miközben Magyarország a korabeli zsidó lapok beszámolója szerint is a béke és a humanitás szigete volt 1944 februárjában, az év végére a magyar államszervezet közreműködésével szállították el zsidók százezreit a náci haláltáborokba. Az előadó szerint
fennállt egy sajátos egyensúly a zsidóellenesség és az emberiesség között 1944 márciusa előtt, ami a német megszállás után felborult, és az ordas eszmék kerültek előtérbe.
A panelbeszélgetés második része elsősorban a zsidóság előtt álló jelenlegi kihívásokba, valamint a zsidó kultúra és hagyományok megőrzését segítő magyar civil szervezetek munkájába nyújtott részletes betekintést. A panel első felszólalója Mordechai Inbari, a North Carolina Egyetem professzora volt, akinek előadása a zsidók és muszlimok által egyaránt szent helyként tisztelt Templom-hegyet övező kérdéseket részletekbe menően prezentálta, kitérve múltjára, jelenére, illetve az izraeli-palesztin konfliktus lehetséges alakulására is. Kifejtette: a kegyhely körüli polémia az antiszemita hangokat is felerősítheti az arab világban, valamint az Izrael elleni bojkott, tőkekivonás és szankciók (Boycott, Divestment, Sanctions – BDS) mozgalmat is, elsősorban a két fél helyszínnel kapcsolatos álláspontjából fakadóan.
Inbari professzort Schönberger Ádám, a MAROM Klub Egyesület elnöke követte. A MAROM egyesület, közel húsz évvel ezelőtt még két lelkes egyetemista ötletéből született, mára Magyarország legsikeresebb zsidó kulturális szervezetévé nőtte ki magát, melynek fő célja a zsidó közösségek megőrzése a modern cionizmus és a hagyományos zsidó értékek szellemében. Felszólalása végén kiemelte: a fentieken kívül egyesületük feladata az, hogy
olyan új identitás kiépítésében segítsen, mely a múltra építkezik, azonban a jövőbe tekint, mindvégig szem előtt tartva a jelenkor legfontosabb társadalmi kihívásait.
A panelbeszélgetést Pécsi Tibor, az Élet Menete Hungary történésze, pedagógiai szakértője zárta, aki a már húsz éve fennálló alapítvány tevékenységét mutatta be. Pécsi szerint a holokausztot „három nyelven” – vagyis az emlékezés, a kutatás és az oktatás nyelvén – kell megismertetni, mivel mindhárom elengedhetetlen ahhoz, hogy teljes képet kapjunk a történtekről. Az oktatás elsősorban a jövő formálása szempontjából lényeges, melyhez szorosan kapcsolódik maga a kutatás jelentősége is, az emlékezet pedig kivétel nélkül mindenkit érint, hiszen „a felejtés meghosszabbítja a száműzetést, az emlékezés pedig megrövidíti azt.”
Írta: Farkas Dániel
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
