A tudósok régóta figyelik a déli-sarki jeget, egy friss, a Nature Geoscience folyóiratban megjelent tanulmány most rávilágított, hogy az Antarktisz jégtakarója ma sokkal érzékenyebben és kiszámíthatatlanabbul reagál a melegedésre, mint régebben.
A jégtakaró ugyanis nem lassan és egyenletesen olvad, hanem hirtelen, ugrásszerű változásokra képes.
Article: The Antarctic Ice Sheet became more sensitive to decreasing CO2 levels following the Mid-Pleistocene Transition, driven by the increasing influence of global sea-level changeshttps://t.co/gFLB2nHGhZ
— Nature Geoscience (@NatureGeosci) May 28, 2026
Mi az a 240 ppm, és miért fontos?
Dél-koreai kutatók egy szuperszámítógép segítségével modellezték a Föld klímáját 3 millió évre visszamenőleg. A kutatás során rábukkantak egy fontos határértékre: a 240 ppm légköri szén-dioxid-szintre (a ppm azt mutatja meg, hány szén-dioxid részecske van egymillió levegőmolekulában).
A szimuláció szerint nagyjából egymillió évvel ezelőtt a jégtakaró működése megváltozott. Amikor a szén-dioxid-szint ez alá a 240-es érték alá esett, a jég elkezdett rendkívül érzékennyé válni. Onnantól kezdve a legkisebb óceáni melegedésre is hatalmas olvadási hullámmal reagált.
A jelen valósága: Így lőttünk túl a célon az elmúlt 100 évben:
Bár ez a változás a múltban történt, a tanulsága a jelenünkről szól. Ha megnézzük az elmúlt 100 év pontos adatait,
tisztán látszik, hogy a modern ipar és a környezetszennyezés miatt már régen elhagytuk a biztonságos zónát.
Forrás: The Keeling Curve - Scripps Institution of Oceanography
Mit jelent ez a jövőre nézve?
A kutatás legfontosabb üzenete az, hogy a természet nem fokozatosan reagál. Nem úgy működik, hogy ha egy kicsit melegebb lesz, akkor csak egy kicsivel több jég olvad el. Ha átlépünk egy bizonyos határt, a jég olvadása hirtelen és drasztikusan felgyorsulhat.
Mivel az elmúlt 100 évben a szén-dioxid szintjét 303-ról egészen 426-ig lőttük fel, már rég benne járunk ebben a veszélyes, kiszámíthatatlan zónában.
Ha az Antarktisz jégtakarója beindítja a hirtelen olvadást, az sokkal gyorsabban emelheti meg a tengerszintet világszerte, mint ahogy azt korábban gondoltuk, ez pedig közvetlenül veszélyezteti a tengerparti városokat.
A NASA kutatása szerint az Antarktisz jégveszteségének van egy meglepő mellékhatása: a hatalmas súlypont-áthelyeződés miatt minimálisan lelassul a Föld forgása, így meghosszabbodnak a napok.
Amíg a jég szilárdan a Déli-sarkon ül, a bolygó tömege közelebb van a saját forgástengelyéhez. Az olvadással viszont ez a tömeg folyékonnyá válik, és a világóceánokon keresztül az Egyenlítő felé áramlik, ami fékként hat a bolygóra.
Bár ez a mindennapokban láthatatlan, a másodperc ezredrészével megnövekedett napok már most komoly korrekciós feladatot adnak a GPS-navigációt és a műholdakat működtető digitális rendszereknek.
Szemlézte: Hajnóci Réka
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
