Blog

Az adaptáció lesz a globális felmelegedés elleni harc következő nagy kihívása

2023 novemberében rendezik meg az Egyesült Nemzetek Szervezetének 28. globális felmelegedéssel kapcsolatos konferenciáját (COP28) az Egyesült Arab Emirátusokban. Az elmúlt hónapok eseményeinek fényében a Dubaiban otthont kapó multilaterális egyeztetés előtt számos kihívás áll, hiszen az idei nyár…

2023 novemberében rendezik meg az Egyesült Nemzetek Szervezetének 28. globális felmelegedéssel kapcsolatos konferenciáját (COP28) az Egyesült Arab Emirátusokban. Az elmúlt hónapok eseményeinek fényében a Dubaiban otthont kapó multilaterális egyeztetés előtt számos kihívás áll, hiszen az idei nyár valóban rávilágított az klímaváltozás negatív hatásaira. A 2015-ös párizsi csúcstalálkozón kitűzött célok - így a felmelegedés 1,5 fok alatt tartása - azonban egyre kevésbé tűnnek elengedőnek ezen következmények leküzdéséhez.

Az utóbbi időszak katasztrófái rámutatnak, hogy ma már nem csupán a további hőmérsékletnövekedés megakadályozása, de a klímakatasztrófa következményeihez való alkalmazkodás is központi kihívássá vált a nemzetközi közösség számára. Arról, hogy az emberiségnek pontosan milyen próbatételeket kell kiállnia a közeljövőben, illetve hogy milyen lépések vezethetnek a természeti csapások elleni hatékony védekezéshez Alice Hill, a Council on Foreign Relations környezetpolitikával foglalkozó kutatója értekezett a Foreign Affairs hasábjain

Szeptember 3-ra lakosok ezreit kellett evakuálni Tajvan hegyvidékéről, miután a Haikui ciklon évek óta nem látott erővel csapott le a sziget lakosaira. Ezzel együtt a tájfun nem az egyetlen természeti katasztrófa, amely emberi életeket fenyegetett az idei év folyamán. Például 2023 júliusa lett a legmelegebb átlaghőmérsékletet hozó hónap a világtörténelemben: egyes szakértők szerint az elmúlt 120 ezer évben nem volt ilyen meleg a Földön. Ezzel párhuzamosan körülbelül 10 ezer esőzési és hőmérséklet-rekord dőlt meg az elmúlt hónapokban világszerte, ami számos negatív következménnyel jár.

Alice Hill szerint a hőmérsékleti adatok robbanásának fényében a döntéshozók nem szűkíthetik többé a klímapolitikai lépéseket a helyzet további romlásának megakadályozására.

A hatásokhoz való alkalmazkodás - így a katasztrófák kezelésének képessége - a jelen központi problémájává vált, aminek következtében a COP28 mérföldkővé válhat a környezetpolitikai vívmányok történetében.

Az idei évben az emberiség több ízben is testközelből tapasztalhatta meg a globális felmelegedés okozta természeti csapásokat. Az Arizona állambeli Phoenixben például olyannyira felmelegedett a beton a 31 napon át tartó 43 fok feletti hőségben, hogy az sokaknak égési sérülést okozott. Az Iráni Iszlám Köztársaságnak az 50 fokos nappali hőmérséklet miatt országos munkaszüneti napokat kellett kezdeményeznie, hiszen az időjárási körülmények ellehetetlenítették a munkavégzést. Bangladesben - a meleg és az esőzések fokozódásának következtében - a Dengue-lázat terjesztő szúnyogok olyannyira elszaporodtak, hogy az eddig nem látott mértékű járványt okozott az országban. Mindezen események rámutatnak, hogy szükség van a klímaváltozás hatásaival szembeni ellenállóképesség kialakítására, hiszen a további felmelegedés megelőzése csupán a helyzet romlását akadályozhatja meg, a jelen problémáit nem kezeli.

Bár a 2015-ös párizsi megállapodás létrehozta a globális adaptációs cél intézményét, az azzal kapcsolatos kihívások - például a helyi jellegzetességek - hátráltatták a reziliens megoldások kialakítását a katasztrófák által különösen érintett területeken.

A COP28 ezen nagyban változtathat, hiszen a napirendi pontok között szerepel például az adaptációra fordított összegek megduplázása, azonban - a szerző szerint - ez nem garantálja a reziliencia növekedését.

Hill szerint az adaptációs képesség hatékony reformjához számos lépést kell tennie a nemzetközi közösségnek. Ilyen például a hatékony előrejelző rendszerek kialakítása a különösen érintett országokban, hiszen ez akár 30%-kal csökkentheti a károk összegét. Erre precedensként szolgál Banglades esete, ahol 1970-ben még csaknem egymillió ember vesztette életét az országot sújtó viharok következtében, azonban mára az áldozatok számát egy komplex előrejelző rendszer használatával, valamint menedékhely-hálózatok kialakításával nagyban mérsékelni tudták. Ezzel párhuzamosan szükség van a nemzetközi kooperáció és segítségnyújtás növelésére is, hiszen a természeti katasztrófák többnyire országhatárokon átívelő problémát jelentenek.

Hill hangsúlyozza a biztosítási szakadék orvoslásának szükségszerűségét is, hiszen 2022-ben csupán a globális károk 39%-át finanszírozták a biztosítók. A biztosítási reform ellenére azonban mégis a legfontosabb, hogy a legtöbb forrás a kockázatcsökkentés és a megelőzés irányába vándoroljon a károk kezelése helyett.

Ezzel lehetséges a hosszútávú, fenntartható ellenállóképesség kialakítása, aminek különösen fontos területe az élelmiszeripar, hiszen az emberiség által fogyasztott kalóriák 42%-át a rizs, a gabona, illetve a kukoricafélék adják, amelyek rendkívül érzékenyek a globális felmelegedés okozta időjárási ingadozásra.

Összefoglalva tehát a klíma további melegedésének megakadályozása mellett kifejezetten fontos a jelenlegi körülményekhez való alkalmazkodás kialakítása, amelyben fordulópontot hozhat a 2023. november 30. és december 12. között zajló globális klímacsúcs.

Szemlézte: Szenes Eszter

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon