Továbbra is rendkívül szoros versenynek ígérkezik a két jelölt, Kamala Harris és Donald Trump között az Egyesült Államokban novemberben esedékes elnökválasztás. Ilyen közeli állás esetén azonban meghatározó lehet egy esetleges dezinformációs kampány vagy más külső hatalomtól származó, rosszindulatú befolyásolási kísérlet.
Az Egyesült Államok idei elnöki kampánya az utolsó szakaszához közeledik, kevesebb mint két hónap múlva eldől, hogy egy újabb Trump-adminisztráció veszi kezdetét, vagy az USA történelmének első női elnöke kerülhet beiktatásra. Jelenleg mindkét forgatókönyv elképzelhető, a két jelölt közötti verseny ugyanis a korábbi demokrata jelölt, Joe Biden visszalépését követően elképesztően szoros. A legutóbbi mérések alapján egyelőre mindössze néhány százalékponttal továbbra is Kamala Harris vezet, valamint többek szerint sikeresen felül tudott kerekedni ellenfelén a kedd esti, kiemelt érdeklődéssel övezett televíziós elnökjelölti vitában is. A legtöbb válaszadó álláspontján azonban nem változtatott a vita eredménye, és még nem is telt el kellő idő ahhoz, hogy végleges következtetéseket lehessen levonni a vita választókra gyakorolt hatásáról.
A jelenlegi hét csatatérállam többségében is egyelőre inkább Harris a befutó, azonban sok helyen mindössze egyetlen százalékponttal, és bizonyos kérdésekben továbbra is jelentős a megosztottság a választók között, így az állás még bármikor átfordulhat a republikánus elnökjelölt javára. A mostanit megelőző két korábbi amerikai elnökválasztás egyaránt az eredményhirdetést követően dőlt el véglegesen, és bebizonyította, hogy
ilyen szoros versenyben minden apró tényező és részlet is döntő jelentőségű lehet, egészen az utolsó pillanatig.
Ráadásul mindeközben az Egyesült Államok egy rendkívül bizonytalan külpolitikai helyzetben van több forró fronttal és feszültséggóccal, valamint rivális nagyhatalmakkal, amelyek veszélyeztetik az amerikai érdekeket.
Az idei választásokra az Amerikai Egyesült Államok történetének egy valószínűleg kritikus pillanatában fog sor kerülni. Éppen ezért a voksolás közeledtével különösen nagy rizikófaktort jelenthet egy esetleges, rivális hatalomtól jövő külső befolyásolási kísérlet. Nemrég közös sajtótájékoztatót tartott a Nemzeti Hírszerzési Igazgató Irodája, a Kiber- és Infrastruktúrabiztonsági Ügynökség, valamint az FBI szakértői Washingtonban a külföldről jövő, választásokba való beavatkozásról és választások befolyásolásáról. Beavatkozáson elsősorban a választási infrastruktúra kiber-, vagy fizikai megzavarása értendő, és a szakértők megerősítették, hogy ilyen kísérletre egyelőre nem került sor. A befolyásolással azonban már más volt a helyzet.
Fontos megjegyezni, hogy a külföldi befolyásolási kísérlet különböző információs műveleteken és propaganda tevékenységen keresztül nem feltétlenül szándékosan a választási eredmények megváltoztatására irányul. Azonban előszeretettel kihasználják a választások körüli, azok természetéből fakadó sérülékenyebb és kiszolgáltatottabb időszakot, hatékonyan formálhatnak a választói preferenciákon és alááshatják a választásokba vetett bizalmat, valamint további megosztottságot generálhatnak a társadalomban.
A szakértők három külföldi hatalmat neveztek meg fő fenyegetésként, amelyek rendszeresen befolyásolási kísérleteket hajtanak végre az Egyesült Államokkal szemben: Oroszországot, Kínát és Iránt.
Közülük Oroszország jelenti a legnagyobb fenyegetettséget rendszeres, megosztó és félrevezető retorikájával elsősorban a social médián és fakenews honlapokon keresztül, melyek célja Washington gyengítése és az Ukrajnának nyújtott amerikai segítségnyújtás aláásása.
Irán az utóbbi időben kezdett egyre nagyobb mértékű befolyásoló tevékenységbe hasonló eszközökön keresztül, mint Oroszország, de egyre gyakrabban alkalmaz kiberműveleteket hekkertámadásokkal és szivárogtatással, valamint fake személyiségeket és mesterséges intelligenciát.
Kína elsősorban alacsonyabb politikai szinten törekszik befolyásolásra, az elnökválasztással kapcsolatosan mindeddig nem tett lépéseket. Mivel Kína hosszú távú erőfeszítéseket tesz az amerikai tisztviselőkkel, valamint állami és helyi szintű szervezetekkel való kapcsolatépítés érdekében, befolyásolási tevékenysége elsősorban olyan politikai szereplők ellen irányul, akik tevékenysége sérti ezen érdekeit. Ezen kívül törekszik az amerikai társadalom megosztásra például az Izrael és Gáza közötti konfliktus miatti tüntetések kapcsán, valamint mindkét párt lejáratásával.
A dezinformációs fenyegetettség nem új jelenség, Oroszországot 2016-ban és 2020-ban is vádolták azzal, hogy befolyásolta az amerikai elnökválasztás végeredményét. 2017-ben állítólag szintén orosz hekkerek szivárogtak be Emmanuel Macron francia elnökjelölt kampányszerverébe. A félidős 2022-es választások alatt is fény derült orosz befolyásolási kísérletekre, amire Jevgenyij Prigozsin, a Wagner csoport volt vezetője egy Telegram interjúsorozatban azt nyilatkozta: „Uraim, beavatkoztunk, beavatkozunk, és be fogunk avatkozni.”
A World Economic Forum a 2024-es globális kockázatokról szóló jelentésében a félretájékoztatást és a dezinformációt jelölte meg a legnagyobb rövid távú fenyegetésnek az elkövetkező két évre vonatkozóan.
Különösen a mesterséges intelligencia térnyerésének és a növekvő mértékű társadalmi polarizációnak hatására lett ez a vezető kihívás az idei évben tartott jelentős választások és a számos országot érintő, elhúzódó megélhetési krízis tükrében. A dezinformációs tevékenységek a social média biztosította gyors és hatékony térnyerés lehetőségével könnyen társadalmi elégedetlenséghez és feszültségekhez vezethetnek.
Today we release the @wef's Global Risks Report 2024, produced with @MarshMcLennan and @Zurich.
— World Economic Forum (@wef) January 10, 2024
Misinformation/disinformation is the biggest short-term risk, while the environment dominates longer-term concerns.
Read it here: https://t.co/5N0VFeDkBG #risks24 #wef24 pic.twitter.com/llLRlXCtM4
A dezinformációs tevékenységek és a külföldi beavatkozási kísérletek tehát komoly kockázatot hordoznak magukban. A kihívás hangsúlyozása azonban hozzájárulhat a demokratikus intézmények működésével kapcsolatos bizalmatlanság növekedéséhez, mivel egy külső, idegen beavatkozás lehetősége esetén felmerül a gyanú, hogy végül a közölt eredmények nem tisztán a választók döntését tükrözik. Ezért több vezető, köztük Justin Trudeau kanadai miniszterelnök és Catherine Colonna, Franciaország korábbi külügyminisztere is kiemelte, hogy a választásokba való külföldi beavatkozás, valamint a dezinformációs félrevezető tevékenység a demokráciával és annak intézményeivel való agresszív játék, amely aláássa a demokratikus vitát.
A novemberi amerikai elnökválasztással kapcsolatos dezinformációs kockázatokat növeli, hogy mind a jelöltek közötti vita, mind az eddigi kampány sokkal inkább a jelöltek személyiségére épült, mintsem az általuk képviselt konkrét, lekövethető és világos politikai programokra. A választások dezinformációs tevékenységekkel történő befolyásolása a social média nehéz átláthatósága miatt elsősorban a célközönség felvilágosításával és tudatos hírfogyasztásával akadályozható meg, mivel ezek a felületek hatósági eszközökkel csak nehezen ellenőrizhetőek. Azonban korunk egyre virtuálisabb viszonyai között várhatóan hosszútávú kihívással állunk szemben, amelyre az Egyesült Államok aktuális, soron következő elnökválasztása csupán még jobban rávilágított. A tartós, hagyományos demokratikus értékeinket és közösségeinket is mélyen érintő fenyegetésére előbb-utóbb szükséges lesz hatékonyabb válaszokat találni.
Szemlézte: Szigeti Eszter Virág
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
