Blog

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa jóváhagyta a Haiti-misszió javaslatát

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa jóváhagyta a Kenya által vezetett nemzetközi erők bevetésére tett javaslatot a Haitin fokozódó bandaháború kezelésére. A határozat felhatalmazza a nemzetközi biztonsági missziót (MSS), hogy „minden szükséges intézkedést megtegyen az erőszak megfékezésére.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa jóváhagyta a Kenya által vezetett nemzetközi erők bevetésére tett javaslatot a Haitin fokozódó bandaháború kezelésére. A határozat felhatalmazza a nemzetközi biztonsági missziót (MSS), hogy „minden szükséges intézkedést megtegyen" az erőszak megfékezésére.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa az Egyesült Államok és Ecuador vezetésével - Kína és Oroszország tartózkodása mellett - 13 ‘igennel’ megszavazta egy biztonsági misszió felállítását és küldését Haitire, egyéves mandátummal. Az ország a növekvő instabilitás miatt 2022 óta kér nemzetközi segítséget a káosz rendezésére – most megvan az engedély, hogy ezért „minden szükséges intézkedést megtegyenek".

"A haiti nép nagyon köszöni a Biztonsági Tanácsnak és az ENSZ főtitkárának" – mondta Ariel Henry haiti miniszterelnöke az X-en röviddel az ENSZ-szavazás után, megemlítve továbbá a Kenya iránt érzett hálát, hogy kezdeményező szerepet vállalt az ügyben.

Az erőszak Jovenel Moise elnök 2021-es meggyilkolása után fokozódott: az országnak jelenleg is csak ügyvivő kormányfője és elnöke van, a parlament nem működik és a legfelsőbb bíróság is képtelen ellátni a feladatát, mert törvényhozás hiányában nem tudják kinevezni a bírókat.

2023-ban januártól szeptemberig 3000 emberölésről, 1500 emberrablásról és folyamatosan súlyosbodó bandaháborúról számolnak be az ENSZ jelentései alapján. Az állandó erőszak mintegy 200 000 embert, köztük gyermekeket kényszerített otthonuk elhagyására. Haitin a lakosság fele a szegénységi küszöb alatt él, a nyugati félteke legszegényebb országa. Kicsi és rosszul felszerelt hadsereggel rendelkezik, valamint az alig 10 000 fős rendőrségi erő képtelen a rendfenntartásra.

A nemzetközi erők a többi között fontos közintézményeket, például repülőtereket, kikötőket és kórházakat felügyelnek majd. A bűnözés megfékezéséért folytatott műveletek végrehajtása során a helyi rendőrséggel fognak együttműködni.

Kenya történelme során többször küldött békefenntartókat ingatag országokba, és most is felajánlotta júliusban, hogy 1000 fős személyzetet küld Haitire. Nairobi azt nyilatkozta, hogy részt akar venni az ország "újjáépítésében", amelyet évek óta nem választott tisztviselők irányítanak.

"A globális színtéren az, hogy csapatokat küld Haitire, nagyon komoly politikai tőkét ad Kenyának. A világ szemében Kenya megbízható szövetségessé válik, aki hajlandó segíteni más országoknak" – mondta Dismas Mokua, Nairobiban működő elemző az Al Jazeerának.

"A misszió számos lehetőséget teremt Kenya számára. A kenyai bűnüldöző szervek speciális képzést és felszerelést kapnak, mielőtt elküldik őket. Ez hosszú távon javítani fogja a haderő kapacitását. Nyilvánvaló, hogy vannak pénzügyi ösztönzők. A forrásokat a részt vevő országok között osztják szét. A csapatok extra juttatást is kapnak, ezért nagy az érdeklődés a tisztek részéről a külföldi bevetések iránt" – tette hozzá.

A nemzetközi erők nem ENSZ-békemisszió keretében vonulnak majd fel: Kenya kapott speciális engedélyt ezek felügyeletére – Jamaica, a Bahamai Közösség, valamint Antigua és Barbuda is jelezte missziós részvételi szándékát. Önkéntes hozzájárulásokból finanszírozzák majd, az Egyesült Államok eddig 200 millió dollárt ajánlott fel.

Korábban a haiti ENSZ-missziók – a 2004–2017-es MINUSTAH – botrányokba keveredtek szexuális visszaélések és a kolerajárvány kitörése miatt.

A gondokat megelőzendő, az MSS-missziót most felszólították a haderő tagjainak átvilágítására, a visszaélésekkel kapcsolatos vádak gyors kivizsgálására és a gondos szennyvízkezelésre.

A nairobi Legfelsőbb Bíróság ugyanakkor meghosszabbította a kenyai rendőrök Haitire való bevetését megakadályozó végzéseit. A döntést Chacha Mwita bíró adta ki november 16-án, röviddel azután, hogy a parlament jóváhagyta a kormány kérését, hogy az engedélyezze 1000 tiszt küldését Port-au-Prince-be.

November 16-án Mwita bíró bejelentette, hogy csak 2024. január 26-án hoz ítéletet az ügyben, addig  gyakorlatilag felfüggesztve a telepítést. Willy Mutunga, az ország korábbi főbírója elítélve azt a tényt, hogy a kenyai kormány a polgárok megkérdezése nélkül venne részt a misszióban, azt írta: "Elutasítunk egy olyan külpolitikát a nevünkben, amelyhez nem járultunk hozzá. Követeljük, hogy Kenya hagyjon fel az imperializmusért folytatott proxy háborúkkal... Azt is követelnünk kell, hogy az ENSZ és az Egyesült Államok tartsa tiszteletben szuverenitásunkat és alkotmányunkat."

A Kenyai Kommunista Párt (CPK) határozottan elutasította kenyai erők telepítését Haitire, figyelmeztetve, hogy a kormány "csökkenti a haiti nép szuverenitását és önrendelkezését,

miközben megőrzi az Egyesült Államok, a Központi Csoport [Németország, Brazília, az Egyesült Államok, Franciaország, Kanada, Spanyolország, az Európai Unió és az Amerikai Államok Szervezete] és az ENSZ neokolonialista érdekeit.”

Az utcai tüntetésekből azonban az látszik, hogy a haiti nép nem bízik meg a külföldről érkező és az ország belügyeibe beleavatkozó idegenek segítségében – korábbi tragikus tapasztalataik alapján.

Kérdéses tehát, hogy mi lesz Haiti sorsa, illetve hogy a kenyai vezetés meg tud-e egyezni januárban a misszió sorsáról – Kenya nélkül ugyanis nem lesznek csapatok; az ENSZ-határozat szerint a fegyveres erők Nairobi vezetésével vonulnának fel.

Amíg tehát a kenyai belpolitika bizonytalan és konfliktusként kezeli a misszió kérdését, addig a haiti lakosság életkörülményei is egyre romlanak – a káosz, ami az országban tombol közben felemészti a civil lakosságot.

Szemlézte: Pálházi-Nagy Fanni

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon