Mindezidáig közel sem volt megszokott telünk, hiszen az időjárás inkább volt tavaszias, mint fagyos–havas. Az enyhe tél negatív és pozitív következményeket egyaránt vont maga után: a csapadék nélküli hónapok nagymértékben befolyásolják a gazdaság számos ágát, ugyanakkor pedig a szokatlanul magas hőmérséklet révén az energiakrízist is másként vészeltük át. Milyen hatásai vannak a kedvező időjárásnak a környezetre és a gazdaságra? Vajon a klímaváltozás pontot tehet az energiaválság végére?
Idén télen igazi „hőhullám” söpört végig egész Európán: az újév beköszöntével Budapesten a hőmérséklet majdnem elérte a 20 fokot, Dél-Franciaországban ezidőtájt 25 fok volt, csakúgy, mint Bilbaóban vagy Németország egyes részein. Az enyhe tél azonban számos negatív tényezőt vonhat maga után:
a jelentősen kevesebb hó, illetve eső sokkal érzékenyebbé teheti a régiót az aszályra, csökken a vízenergia előállítási potenciálja, sőt még a kulcsfontosságú vízi útvonalak is átalakulhatnak.
A csapadék hiánya a mezőgazdaságra is rányomja bélyegét. A jótékony hótakaró hiánya elsősorban a növényekre lehet negatív hatással, azonban komoly áradások előidézője is lehet a rendkívüli talajszárazság miatt.
Lokális szinten már érezhető volt a hőmérséklet okozta probléma: Svájc és Franciaország, mint Európa közkedvelt téli úticéljai sem profitáltak annyit a turizmusból, mint korábban, hiszen a hó hiánya miatt a síközpontoknak ideiglenesen be kellett zárniuk. Lengyelországban elmaradtak a síugróversenyek, Bosznia és Hercegovina legpopulárisabb téli üdülőparadicsoma pedig szintén hó nélkül várta az odalátogatókat.
A felsorolt negatív aspektusoktól eltekintve a magas hőmérséklet - ha le nem is vette Európa válláról az energiaválság terhét - mindenféleképpen könnyített a kontinens helyzetén.
An unseasonably mild beginning to the winter has helped #Europe manage through its #energy crisis. Still some potentially cold weeks ahead, but attention is turning to winter 2024... pic.twitter.com/sA6jhrSr0f
— Carl R. Tannenbaum (@NT_CTannenbaum) January 13, 2023
A kedvező időjárás révén csökkent a gáz iránti kereslet, a gáztárolókat sikerült megtölteni, összességében pedig elmondható, hogy Európa eddig fele annyi gázt használt el, mint az elmúlt két évben.
A gáz ára is csökkenő tendenciát mutatott: január 4-én 70.25 euró per megawattórába került – ugyanannyiba, mint 2022 februárjában, az orosz–ukrán háború kitörése előtt.
Összeségében ugyanakkor elmondható, hogy a korábbi hónapok pozitív kicsengésének ellenére a krízis végét még korai lenne bejelenteni, hiszen az energiaárak még ilyen feltételek mellett is a tavalyi kétszeresére rúgnak, csökkenést pedig nem jósolnak a közeljövőben. A jelenleg fennálló helyzet sok tényezőtől függ, illetve aránylag gyorsan megváltozhat. Egyrészről akár a közelgő tavaszi hónapok során érkezhet hidegfront, akár a következő tél lehet keményebb. Ráadásul nem szabad figyelmen kívül hagyni Kínát sem, hiszen amennyiben sikerül stabilizálni a gazdaságot a jelenlegi COVID szabályzások után, az országban ismét megnövekvő kereslet kétség kívül nagymértékben befolyásolja majd a piacot, illetve a gázellátás alakulását.
Szemlézte: Nyilas Sára
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
