A Giorgia Meloni által vezetett jobboldali koalíció a legutolsó közvélemény-kutatások szerint döntő sikert arat majd a szeptember 25-i választásokon. Azonban figyelemmel kell lennie az Európai Bizottság óhajaira is, ha egyenesben akarja tartani Olaszország pénzügyeit – figyelmeztet az Euractiv.
Az Itália Testvérei (Fratelli d’ Italia, FdI) markánsan jobboldali programmal próbálja meghódítani az olaszok szavazatait. Blokád alá vonná például Líbia partjait a bevándorlás megfékezésére, erőteljesen felszólal az LMBTQ-aktivisták ellen, emelné a születésszámokat az olasz nemzet megvédése érdekében. Azonban egy területen mindenképpen tekintettel kell lennie a nemzetközi közösség és az Európai Unió mainstreamjének véleményére. Olaszországot ugyanis nagyon súlyosan érintette a Covid-19 járvány nyomán fellépő gazdasági válság, majd pedig Ukrajna orosz inváziója óta az energiaválság is. Az ország már évtizedek óta próbál kivergődni az adósságcsapdából, ami jelenleg a GDP 160%-át kitevő adósságállományt jelent. Jóllehet a kormány igyekezett mindig költségvetési többletet tartani, ez sem nyomta le igazán a hatalmas hitelállományt.
"If the ECB buys more �� bonds, this will just be an incentive for more profligate government spending."
— Philipp Heimberger (@heimbergecon) September 12, 2022
The hawks ignore that Italy ran massive primary budget surpluses from the early 1990s up to the Covid crisis driven by the strongest austerity of all industrial countries. pic.twitter.com/k3kT0mGInJ
Az Európai Központi Bank jelenleg is nagyon erőteljesen finanszírozza Róma költségeit,
nagy mennyiségű olasz államkötvényt vásárol. Az EU többi forrására, így a helyreállítási alap 190 milliárd eurós összegére (68 milliárd direkt támogatás, 122 milliárd hitel) is óriási szükség van. És éppen ezek azok az összegek, amelyekből Giorgia Meloni az emberek megvédésére fordítana.
Az energiaválság Olaszországot is nagyon erőteljesen sújtja, amelyet az FdI vezetője ártámogatásokkal – gyakorlatilag rezsicsökkentéssel - enyhítene.
Ennek forrása nem máshonnan jönne, mint a helyreállítási alapból, annak nagyjából tíz százalékát fordítaná erre a célra. Az EU persze tiltakozik, mondván, hogy ezeket az összegeket strukturális reformokra kell fordítani – zöld átállásra, digitális fejlesztésekre. Lehetőség van arra, hogy az energiaellátás átstrukturálására fordítson Olaszország, de arra nem, hogy direkt fizesse a háztartások gázszámláit. A konzervatív miniszterelnök-jelölt 1000 eurós minimálnyugdíjat is vizionált, viszont a jelenlegi olasz költségvetési helyzetben ez már tényleg a megvalósíthatatlan kategóriába tartozik elemzők szerint.
Más kérdés, hogy ha a háztartások vásárlóerejének teljes összeomlása még súlyosabb recesszióba taszítja az olasz gazdaságot, mi lesz a teendő, hogyan kellene abban a helyzetben végrehajtani a strukturális váltásokat, amelyeket az EU helyreállítási alapja hivatott finanszírozni.
Rómának egyensúlyoznia kell a lakosság megvédése és a források megfelelő elköltése között. Giorgia Meloni reformjai talán egészen új irányba fordítják Olaszországot, de mozgástere a pénzügyi korlátok miatt viszonylag szűk lesz. Fontos megjegyezni, hogy a miniszterelnök-jelölt ezt maga is belátja: EU-ellenes retorikája elsősorban a kultúrharc ügyeire korlátozódott eddig, és például a geopolitikai kérdésekben konzisztensen az európai fősodorral együtt mozog.
Szemlézte: Farkas Dániel
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
