Ursula von der Leyen már több alkalommal is okot adott arra, hogy megírjuk Olvasóinkak az intézkedései, valamint az általa vezetett Bizottság döntései generálta felháborodást. Most a vakcinabeszerzések ügyében kialakult elégedetlenséget csillapítaná a testület elnöke – felemás módszerrel.
Blogunkon olvashattak már az Európai Bizottság vakcinabeszerzésekkel kapcsolatos esetlenségéről és arról is, amikor a kisebbik német kormánypárt, az SPD főtitkára, Lars Klingbeil kritizálta élesen von der Leyent.
A Bizottság elnöke - ráeszmélve a vakcinabeszerzésben tanúsított eddigi tétovázás okozta súlyos következményre, az oltóanyaghiányra - bejelentette, hogy amennyiben a brit-svéd oltóanyag-gyártó, az AstraZeneca szállítási problémái nem oldódnak meg, korlátozni kell az vakcina exportját. Von der Leyen szerint
az EU-ból származó exportnak a viszonosságon és az arányosságon kell alapulnia, ami hatványozottan lényeges, ha a COVID-19 oltóanyag amerikai kivitelét és az EU-n belüli stagnáló szállítást figyeljük meg.
A nyitottság tehát nem lehet „egyirányú utca”, hanem tisztességen kell alapulnia, így azt a kérdést sem vethetjük el, hogy arányos-e az olyan országokba irányuló kivitel, amelyeknél az oltási arány magasabb, mint az EU tagországaiban – nyilatkozta a Bizottság elnöke.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung arról számol be, hogy az EU Bizottsága szerint
2021. február 1-je óta legalább 41 millió adag koronavakcinát exportáltak 33 országba az EU-ból,
legnagyobb mértékben az Egyesült Királyságba és az Egyesült Államokba. Annak ellenére, hogy az EU-n belül alig van oltóanyag, és az oltások nagyon lassan haladnak. Von der Leyen az exporttilalommal kapcsolatos elgondolásait a héten megrendezésre kerülő állam és kormányfői videokonferencián akarja bemutatni. Az a kérdés egyelőre nyitott, hogy teljes exporttilalmat akar-e bevezetni, de utalt arra, hogy az EU már a hetvenes évek olajválsága alatt is adott ki ilyen általános tilalmat, amelyet a mostani válsághelyzet is indokolna. A bizottsági fenyegetések hátterében továbbra is az áll, hogy
az Astra-Zeneca lényegesen kevesebb oltást juttat az EU-ba, mint azt a 2020. augusztusában aláírt szállítási szerződés előírja, míg az Egyesült Királyságnak szánt adagokat már szinte teljes mértékben leszállította. A különbségek elsősorban a brit szerződésben szereplő szigorú záradékoknak tudhatók be.
Ennek ellenére von der Leyen ismét panaszkodott, hogy a gyártó nem tartotta be ígéreteit. A Daily Telegraph azzal vádolta a Bizottság vezetőjét, hogy "oltásháborút" akar indítani, a brit újságírók pedig nem tehettek fel kérdéseket von der Leyen sajtótájékoztatóján, a Bizottság szóvivője ugyanis figyelmen kívül hagyta a brit média minden megjegyzését.
A kilátásba helyezett intézkedés több kérdést is felvet. A történelem folyamán háborús- és válsághelyzetekben láthattunk már példát arra, hogy állami, vagy EU-s szinten korlátozták a kifelé irányuló áruforgalmat, de kérdéses például, hogy vajon a Bizottság megtilthatja-e a vakcinák exportját egy magáncégnek? Ha csupán EU-n belüli vállalatról beszélnénk, úgy az Európai Bizottság 2020/402 végrehajtási rendelete (2020. március 14.) egyes termékek kivitelének exportengedély bemutatásához kötéséről lépne életbe, mely korlátozásokat engedélyez olyan termékekre, melyek kulcsfontosságúak a járvány megfékezésének érdekében. Csakhogy az Egyesült Királyság többé már nem az Európai Unió tagja, így ezen rendelet sem vonatkozik rá.
Emellett Ursula von der Leyennek fel kell tennie magában azt a kérdést is, hogy nem lenne-e eredményesebb, ha diverzifikálnák az oltóanyagkínálatot kínai és orosz vakcinákkal.
Szemlézte: Spiesz Bianka
