Miközben az USA egyértelműen ellenfélnek, sőt ellenségnek tekinti Kínát, az Európai Unió hozzáállása az ázsiai nagyhatalomhoz ennél összetettebb.
Tavaly decemberben átfogó befektetési megállapodást kötött az EU és Kína, amely miatt több Uniós vezetőnek is magyarázkodnia kellett saját országában. Arról, hogy Emmanuel Macron francia elnök belpolitikai helyzetét hogyan alakíthatja a megállapodás, ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.
Az együttműködés emellett az Egyesült Államok rosszallását is kiváltotta. Különleges érdekeit azonban az Unió sem kívánja figyelmen kívül hagyni, amint az a Politico cikkéből is kiderül. Az írás felidézi, hogy az EU és Kína 2019 óta folytat tárgyalásokat egy olyan megállapodásról, amelynek célja a kétoldalú együttműködés elősegítése a kutatási és innovációs projektekben. Eddig ez olyan területekre korlátozódott, ahol a felek érdekei egybeestek: ilyen például az élelmezésbiztonság, a mezőgazdaság és a biotechnológia.
Az érzékeny kutatási területeken azonban csak akkor tenné lehetővé az EU a Kínával való együttműködést, ha a kommunista ország belemegy bizonyos feltételekbe.
Az Európai Bizottság azt akarja elérni, hogy a kínai kormány fogadjon el bizonyos szabályokat olyan kérdésekben, mint a szellemi tulajdon, a kutatási és fejlesztési forrásokhoz, valamint a publikált kutatásokhoz való nyílt hozzáférés, a kutatási etika, a kutatók mobilitása és a kölcsönösség.
A Politico által megszólaltatott Uniós tisztviselők csalódottak a tárgyalások lassú haladása miatt. A kínai fél nyilvánvalóan vonakodik elfogadni az egyenlő versenyfeltételeket garantáló szabályokat. Ezért a Bizottság most azt fontolgatja, hogy a technológia olyan érzékeny területeit, mint például a kvantumtudomány, a mesterséges intelligencia és az 5G, egyszerűen kihagyja a megállapodásból.
Azért nem jutunk ötről a hatra a kínaiakkal, mert egyszerűen nem látják szükségét a keretfeltételek megvitatásának – mondta a Politicónak egy uniós tisztviselő, aki hozzátette: jelenleg az együttműködésünket azokra az ágazatokra kívánjuk korlátozni, amelyekben úgy gondoljuk, hogy biztonságosan tudunk együttműködni.
A tisztviselő cáfolta, hogy ez protekcionizmusnak minősülne, szerinte az unió egyszerűen figyelmeztetett a kockázatokra, és biztosítékokat akar arra nézve, hogy az együttműködés „méltányos” módon zajlik majd. Ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy az EU megőrizze stratégiai autonómiáját a kulcsfontosságú területeken - érvelt a névtelenül nyilatkozó uniós tisztviselő.
Az EU követelései arra is irányulnak, hogy jobban megnyissák az európai tudósok előtt a kínai együttműködéseket. A lap felidézi, hogy már tavaly szeptemberben azt mondta Jean-Eric Paquet, az EU kutatásért és innovációért felelős főigazgatója egy rendezvényen, hogy
miközben a kínaiaknak valójában teljes hozzáférésük van Európához, a kínai oldalon nagyon nehézkes és formailag korlátozott az erőforrásokhoz való hozzáférés, ezért a kapcsolat jelenleg kiegyensúlyozatlan Európa rovására.
Hozzátette, hogy Kína hajlandó együttműködni azokon a területeken, ahol Európa vezet, de sokkal vonakodóbb ezt tenni azokon a területeken, ahol Kína dominál.
A tárgyalások eddig nehézkesen haladnak. A kínai kormány elfogadta a Bizottság javaslatát az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel foglalkozó nagyszabású kutatási program elindítására, melyre mintegy 1 milliárd eurót szánnának a következő évtizedben. A két fél abban is megállapodott, hogy folytatja együttműködését az élelmiszeripar és a mezőgazdaság területén.
Cikkünk második részében annak járunk utána, hogy melyik a legérzékenyebb terület a két fél tárgyalásai során.
Szemlézte: Tóth-Bíró Zsófia
