15 év autoriter vezetés után 2021 elején a Palesztin Hatóság május 22-re parlamenti és július 31-re elnökválasztásokat írt ki. A napokban azonban a jelenlegi elnök, Mahmúd Abbász kijelentette, hogy addig nem tartanak szavazást, amíg nem voksolhatnak „Palesztina fővárosában” Jeruzsálemben – vagyis Izrael oszthatatlan fővárosában.
Abbász az Európai Unió és az ENSZ segítségét kérte, hogy gyakoroljanak nyomást Izraelre, hogy teljesítsék a Palesztin Hatóság elnökének kérését – az Unió és az ENSZ pedig együttműködik Abbászal – írja a The Jerusalem Post.
Sokak számára nem meglepő, hogy Abbász el akarja halasztani a választásokat, ugyanis egyre valószínűbb, hogy a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet lenne a győztes. A The Jerusalem Post írása alapján, ha az elnök ismét csúsztatja a voksolás időpontját, tömeges Abbász-ellenes tüntetésekre kell számítani. Természetesen a Hamász – ismerve előnyét – erőteljesen ellenezi a választások elhalasztását.
Abbász Izraelt okolja a fennakadásért, azonban a The Times of Israel beszámolt róla, hogy a zsidó állam külügyminisztériumának politikai vezetője, Alon Bar tizenhárom ország Európai Uniós nagykövetének kijelentette, hogy ne higgyenek a hazug állításnak, miszerint Izrael blokkolni akarja a palesztin hatóság választásait. Izrael valójában azért nem reagált sem elfogadóan, sem ellenzően Abbász, az Unió és az ENSZ követelésére, mert további fenyegetést és veszélyt jelentene számára, ha engedélyezné, hogy a fővárosban lehessen a palesztin választás.
Alon Bar aggodalmát fejezte ki a Hamász esetleges győzelme miatt, ugyanis a terrorszervezet a hetekben ismét több mint tíz rakétát lőtt ki Izraelre és a támadásokat zavargások és Izrael-ellenes antiszemita fenyegetések is követték.
Az izraeli Külügyminisztérium vezetője szerint a Hamász felemelkedése instabilitást hozna az egész régióban és ellehetetlenítené az izraeli és palesztin arab civilek békére való törekvéseit.
Alon Bar az Európai Unió nagyköveteivel való tárgyalása során hangsúlyozta, hogy Izrael óvatosan és felelőségteljesen próbálja megakadályozni a helyzet romlását és arra számít, hogy az európai országok is támogatni fogják ebben. Izrael ráadásul azért sem reagál Abbász követelésére, mert ha engedélyezné, hogy a palesztin választásokat Jeruzsálemben tartsák, akkor el kellene ismernie, hogy Kelet-Jeruzsálem a Palesztin Hatóság „fővárosa” is.
Az Unió Izrael megszorításával azonban ismét felfedte azon álláspontját, amely szerint a konfliktusban a terroristákat szponzoráló Palesztin Hatóságot támogatja Izraellel szemben.
Abbász követeléseit egyébként semmilyen nemzetközi egyezmény nem támasztja alá, így Izraelt senki sem kényszerítheti rá, hogy engedélyezze fővárosában a palesztin választásokat. Továbbra is az 1993-as Oslói Egyezmény van érvényben, mely létrehozta a Palesztin Hatóságot és engedélyezte a Kelet-Jeruzsálemben élő palesztin araboknak a levélszavazást, valamint további jelképes 6300 palesztin arabnak azt, hogy személyesen is szavazhassanak Jeruzsálemben izraeli felügyelet alatt. Az Egyezmény továbbá kimondta, hogy a Palesztin Hatóságnak négy évente választásokat kell tartania, azonban erre csak 1996-ban és 2006-ban került sor, mikor a Hamász átvette a hatalmat Gáza felett. Azóta Abbász nem mert választásokat tartani.
Az Israel365 News cikkében beszámolt a Bar-Ilan Egyetem Arab Tanszék vezető oktatójának, Dr. Mordechai Kedar-nak az állításáról, mely szerint
Abbász eleve nem támogatta a választások megtartását. Az ugyanis Joe Biden kezdeményezte azért, hogy bemutassa: a Palesztin Hatóság egy demokrácia, vagyis Washington nem egy diktatúrát támogat.
Arról, hogy Biden 90 millió dolláros segélyt nyújt a terrorizmust szponzoráló Palesztin Hatóságnak, ebben a cikkünkben olvashatnak.
„A Biden-adminisztráció azonban nem számolt azzal, hogy a választásokat valószínűleg a Hamász nyerné meg. (...) Abbásznak is csak jól jött, hogy Izraelt hibáztathatja a választások elhalasztásáért, miközben valójában elnökségét akarja megtartani vele.” – tette hozzá Dr. Kedar.
Izraelt így egy válságos helyzetben hagyták cserben a nyugati nagyhatalmak: először az Egyesült Államok, majd az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete.
Szemlézte: Morvay Sáron
