Az illegális migrációról, a szuverenitásról és a baloldal folyamatos ideológiai harcairól értekezik Edward J. Erler a The American Mind oldalán.
A politológus professzor szerint az amerikai alkotmány egyértelműen fogalmaz, hogy a migráció kérdése igenis állami, pontosabban nemzetállami feladat. Szerinte az alapító atyák jól tudták, hogy csak a nemzetállamok tudják garantálni a jog uralmát és az alkotmányos kormányzást. Ma azonban a balliberálisok és a magukat progresszívnak nevező csoportok folyamatosan támadják ezt az elképzelést. E politikai mozgalmak szerint a nemzetállam maga a patás ördög, minden rossz okozója.
A baloldaliak szerint a nemzetállam tehet a rasszizmusról, a szexizmusról, az imperializmusról és minden más egyéb „izmusról”, amit éppen az általuk uralt média hangoztat.
Erler szerint az olyan amúgy természetesnek vett kérdések és szakpolitikák állnak folyamatos támadás alatt, mint a határok védelme vagy épp az állampolgárság kérdése. Amennyiben az amerikai politika ezekben az ügyekben nem szolgálja ki a baloldalt, akkor ők gyújtogatásokkal, lázadásokkal reagálnak. A szerző szerint azonban e csoportok támadása az amerikai migrációs politikai ellen pusztítóbb (lehetnek), mint bármilyen zendülés.
Erler elismeri, hogy az Egyesült Államok igenis vonzó célpont a bevándorlóknak az ország gazdasági sikerei és a jólét miatt. A 2016-os elnöki kampánynak így kulcseleme volt a bevándorlás. Donald Trump republikánus jelölt azt tűzte ki célul, hogy korlátozza a bevándorlást, és hogy megszünteti az illegális határátlépéseket. A szerző kiemeli, hogy Trump ezen elképzeléseit nem csak a radikális baloldali demokraták támadták, hanem néhány republikánus párttársa is.
Erler szerint a demokraták azért támogatják az egyre nagyobb mértékű bevándorlást, mert azt hiszik, hogy ezzel szavazókat szerezhetnek.
Ennek némileg ellent mond, hogy 2020-ban Donald Trump a latinó szavazók között növelte legnagyobb számban a szavazati arányát. Egyes republikánusok pedig azért nem korlátoznák a bevándorlást, mert ezzel olcsó munkaerőt szerezhetnek az amerikai gazdaságnak. A szerző úgy látja, hogy ezek alapján a demokraták hosszú távú politikai céljaik elérésének érdekében sürgetik a minél nagyobb (illegális) migrációt, míg egyes republikánusok a rövid távú gazdasági profitért.
Erler szerint fordulópont volt az USA történelmében az 1965-ös Bevándorlási Törvény. A demokrata Johnson elnök alatt meghozott rendelkezéssel ugyanis elkezdték felváltani a nemzetállami szemléletet a multikulturalizmussal kapcsolatos és az identitáspolitikai elképzelések. A szerző szerint az olcsó munkaerő beáramlása ugyan jót tett a gazdaságnak, de szinte ellehetetlenítette az amúgy is szegény amerikaiak ezreinek életét. A gazdasági bevándorlók ugyanis sokkal olcsóbban is elvégzik helyettük a különböző munkákat, ezzel csökkentve az ott született lakosság béreit is. E trendet az amerikai törvényhozók is felismerték később, s 1986-ban egy reformcsomagot terjesztettek elő, amely erősen szankcionálta volna azokat a cégeket, melyek illegális bevándorlókat foglalkoztatnak. A baloldal és a különböző NGO-k nyomására e törvénytervezet azonban annyira „felvizesedett”, hogy az nem hozta meg a várt hatásokat.
Ezek alapján Erler szerint egy jó bevándorlási politikai célja az lehetne, hogy elősegítse az amerikai társadalom fejlődését. Szerinte senkinek sincs joga a USA-ba emigrálnia, hisz e kérdésben csak a nemzetállam dönthet.
Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell
