Írország különösen nyílt gazdasága azt is jelenti, hogy az ország ki van szolgáltatva a külföldi piac hullámzásainak, úgyhogy különösen erősen kell fogni a gyeplőt az államadósságok, a magánadósságok és a jelzálogok terén – nyilatkozta Gabriel Makhlouf, az ír központi bank elnöke néhány waterfordi diáknak. Az helyzetről készült cikk eredetileg az ír Independent oldalán jelent meg.
„Írországnak egyértelműen jót tett az, ahogy felnyitotta magát a világ számára. Ez a fajta nyíltság aztán az ír gazdaság meghatározó tulajdonságává is vált. Viszont ugyanez a nyíltság egy időben sebezhetővé is teszi az országot” – hangzott el a Waterfordi Műszaki Intézetben.
A jelenlegi legfőbb kockázati tényezőknek a rendezetlen Brexit lehetőségét, a súlyosbodó kereskedelmi háborúkat, valamint a ciklikus változásokat titulálta, mint például a globális pénzügyi körülmények hirtelen változása.
Makhlouf állítása szerint a külföldi kereslet hirtelen csökkenéséből, a szabad piac korlátozásából, valamint a kereskedelmi útvonalak megzavarásából származó potenciális sokk lehetősége „egyértelműen elég indok, hogy megedzzük az ellenálló képességünket” – ehhez pedig nem más kell, mint hogy szorosan fogjuk a lakossági hiteleket és az államadósságot, jelentette ki.
Nyilatkozata szerint a Központi Bank kölcsönökre kivetett korlátozása „a jelzálogpiac permanens eleme. Kulcsfontosságú a fenntartható hitelezés lehetővé tételében, és makroprudenciális eszközkészletünk alapvető alkotóeleme. Az intézkedéseink éves áttekintése ezen felül azt is lehetővé teszi számunkra, hogy felülbíráljuk korábbi döntéseinket annak érdekében, hogy mind a bankok, mind a kölcsönt felvevők ellenálló képessége megmaradjon, valamint azért is, hogy elkerüljük a sok kárt okozó hitel-lakás spirált.”
Hozzátette még, hogy az ír háztartások adóssága 2008-ban tetőzött 203 milliárd euróval, még közvetlenül a válság előtt, aminek keretében Írország végül nemzetközi bailout csomagot kapott. A magánadósságok az események után 32,5 százalékkal estek vissza, 137 milliárd euróra, aminek a java része lakossági jelzálog.
„Az ír háztartásokat jelenleg kevesebb kölcsön terheli, így kevésbé érzékenyek a kamatok vagy a bevételek változására... De Írország lakossági adósság-jövedelem aránya még így is az ötödik legnagyobb az EU-ban” – mondta.
Makhlouf azt mondta, hogy a Központi Bank kölcsönzési szabályait nemrégiben nézték át ismét, ugyanis sokan, elsősorban lakáskeresők erősen kritizálták, a szabadpiaci árakon ugyanis a lakásárak nehezen megfizethetők, különösképp Dublinban.
„Ezekkel a döntésekkel a fő célunk a kölcsönzők és a bankok ellenálló képességének a javítása. Fókuszban pedig egyértelműen a múltban megtapasztalt hitel-lakás árspirál elkerülése áll” – nyomatékosította.
Azt mondta, hogy míg a hiányköltségek részben az erős társasági adóknak köszönhetően csökkentek, az országos hiány továbbra is magasabb az EU-előírásoknál, és a 2020-as évek közepén a helyzet akár tovább is romolhat, „ha a rendezetlen Brexit vagy a társasági adóbevételek végleges elvesztése” károsítani fogja az állami bevételeket.
Szemlézte: Faragó Bence
