Miután január végén a szíriai központi hadsereg sikeresen elfoglalta az ország észak-keleti kurd területeinek jelentős részét, a mindeddig kurd fegyveres erők által ellenőrzött, hatalmas ISIS fogolytáborok helyzete is kérdéssé vált. A harcok körüli bizonytalanság az amerikai csapatok visszavonulásával hatalmas kockázattal jár, miközben a nemzetközi közösség hezitál végleges döntést hozni a korábbi terroristák felől.
A szíriai polgárháború hosszú tizennégy éve alatt sok minden történt az egyébként is törékeny térségben. A harcok nyomában fellépő hatalmi vákuum lehetővé tette radikális fegyveres csoportok felemelkedését, amelyre a 2014-ben, Szíria és Irak északi és határmenti területein fellépő Iszlám Állam sajnos tökéletes példával szolgált.
A fundamentális iszlám nevében kalifátusért küzdő terrorszervezet elképesztően kegyetlen vérengzéseket vitt véghez az általa elfoglalt területeken, tevékenysége során teljes településeket pusztított el, míg a fiatal lányokat és asszonyokat szex-rabszolgaságra kényszerítette. A pusztító alakulat ráadásul nem állt meg a konfliktus-sújtotta régió határainál: 2015-ben Párizsban, 2016-ban pedig Brüsszelben hajtottak végre terrortámadást az Iszlám Állam dzsihádistái, míg a közösségi médiát bejárták az ISIS módszeres kivégzéseit bemutató, célzottan sokkoló videófelvételek.
Az Iszlám Államot végül csak 2019-ben, nemzetközi koalícióval sikerült térdre kényszeríteni, melyben az Egyesült Államok hadereje mellett a helyi kurd milíciák is kiemelkedő szerepet játszottak.
Az ISIS feletti győzelmet követően azonban több ezer radikális iszlamista harcos és a családjaik jövője vált kérdésessé. A korábbi terroristák jelentős része komoly háborús bűnökben részes és potenciálisan radikális, viszont a szervezet sokakat más országokból toborzott és a helyi polgárháborús viszonyok is tovább bonyolították a helyzetet. Így a szükséges jogi eljárások megkezdéséig hatalmas fogolytáborokba zárták az Iszlám Állam korábbi harcosait, valamint feleségeiket és gyermekeiket. Ez az átmeneti állapot azonban már csaknem 7 évesre húzódott.
Ezek a fogolytáborok többnyire mind a Szíriai Kurdisztánt vezető kurd Szíriai Demokratikus Erők (SDF) által ellenőrzött területeken találhatók. A Szíria északi és északkeleti, jelentős kiterjedésű területein a kurdok de facto autonómiával rendelkeztek a polgárháború-sújtotta államon belül, több stratégiai fontosságú infrastruktúrát, és az ISIS-tagokat őrző börtönöket is kézben tartva. A kurdok helyzetén sokáig az Aszad-rezsim bukását követő hatalmi átrendeződés sem változtatott, ugyanis a korábbi terror-ellenes együttműködésre tekintettel mindeddig az Egyesült Államok katonailag is támogatta a kurd autonómia-törekvések élén álló SDF-et. A helyzet azonban most változni látszik.
A Bassár el-Aszad helyét 2024 decemberében átvevő, karizmatikus Ahmed al-Sharaa ugyanis a kezdetektől a polgárháború alatt fragmentálódott Szíria újraegyesítésére törekedett, és úgy tűnik, már az Egyesült Államok is ebben látja egy stabil Szíria jövőjét. A szíriai kormányerők mostani, kurd területek elleni támadásával párhuzamosan az SDF visszavonulásra kényszerült és akár teljesen kivonulhatnak az amerikai csapatok is. Az Egyesült Államok szíriai megbízottja, Tom Barrack (aki egyben az al-Sharaa elnököt támogató Törökország amerikai küldötte is), kifejezetten ezt a lehetőséget támogatja. Területei jelentős részét elveszítve
Szíriai Kurdisztán nagy része a kulcsfontosságú olaj- és gázmezőkkel, az Eufrátesz-menti vízerőművekkel, valamint a fegyveresen őrzött, több ezer fős fogolytáborokkal Damaszkusz irányítása alá került.
Azóta a kurdok és a szír kormányerők között 14 pontos megállapodás született, rögzítve a kurd fegyveres erők és a korábbi kurd irányítású területek integrációját. Ezzel együtt, a modern Szíria történetében először hivatalosan rögzítették a saját állam nélkül, négy különböző országban kisebbségként élő kurdok kulturális, nyelvi és polgári jogait, bár ezzel még koránt sincs rendezve minden problémás kérdés a kurdok és az szír-arab vezetés között. Az Iszlám Állam korábbi harcosaival teli fogolytáborok azonban továbbra is időzített bombaként bármikor a radikalizáció új hullámát indíthatják el a térségben.
Jelenleg körülbelül 35 000 fogvatartottat tartanak számon a korábban az SDF által irányított táborokban. Ezek közül a legnagyobb, Al-Hol több mint 24 000 fogollyal két részre van osztva, külön a szíriai és iraki fegyveresek, és külön a külföldi dzsihádisták számára, akik nagyjából 6200-an lehetnek, sokan nyugati országok állampolgárai. Az elmúlt években a táborokat felügyelő kurdok folyamatosan megkeresték az érintett országokat, azonban eddig nemigen történt előrelépés.
A fogvatartottak jelentős része korábban radikalizálódott, és jó részük esetében továbbra sem kizárható a gyilkos eszméhez való ragaszkodás vagy a visszaesés, így sok ország habozik visszaengedni az ISIS ex-terroristáit
legyen szó harcosokról vagy azok feleségeiről. Egy szigorú bírósági ítélet is hordoz kockázatokat, hiszen beindíthat belső iszlamista ellenreakciót, de a széles nyilvánosság körében is komoly érzelmeket válthat ki a terroristának állt polgártársak visszaengedése.
Azonban a zsúfolt, rossz körülmények között működő táborok, ahol a foglyok reális perspektívája egy valamikor megszülető, várhatóan szigorú bírósági ítélet, a további radikalizáció melegágya. Bár sok nyugati származású ISIS-harcos vagy feleség még tinédzserként csatlakozott a terroralakulathoz, és az azóta eltelt események hatására állítja, hogy megbánta a tettét és új életet kezdve szeretne hazatérni, a valós szándék bebizonyítása komoly kihívás, amit eddig nem sok állam vállalt magára.
A helyzetet tovább bonyolítja az ISIS-harcosok gyerekeinek a kérdése. Ők ugyanis nem felelősségre vonhatók a szüleik tetteiért,
viszont eddig velük együtt bezárva, egy olyan közegben szocializálódtak, ahol a megfelelő példák és a pozitív motiváció hiányában nagyon nagy esélye lehet esetükben a későbbi radikalizációnak. Azonban, ha a szülőket végül elítélik, akkor is hatalmas kihívást jelentene ezeknek a gyerekeknek a sikeres integrálása.
De nem csak a nyugati foglyok helyzete vár egyre égetőbben megoldásra. A harcok következtében valószínűleg több tucat, de akár több száz fogolynak is sikerülhetett megszöknie, és bár egy részüket a szír hadsereg elkapta, némelyeknek sikerülhetett felszívódni. Ezek a harcosok az ISIS szunnyadó, föld alatti sejtjeibe visszaépülve új lendületet adhatnak a pusztító radikális mozgalomnak. Nyilvánvalóan katasztrofális következményekkel járna ez a megtépázott Szíria, de az egész térség, sőt a globális biztonság számára is. A harcokat követő friss beszámolók szerint a legveszélyesebb vezető-terroristák Irakba deportálása már megindult, közülük a 150-ből 65 a külföldi. Ha azonban ennyi év után sem történik meg a fogolytáborok helyzetének végleges rendezése, az Iszlám Állam rövidesen akár újra felütheti a fejét a bizonytalan régióban.
Írta: Szigeti Eszter Virág
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
