Blog

Az olcsó háború nyomában – az ukrajnai hadszíntér tanulságai

Csend állt be a Dnyepertől keletre húzódó frontokon. Hogy végül ki nyeri a nagy mérkőzést, az sokban függhet a két fél gazdaság erejétől és a kapott segítségtől. Ha ezt jól ki akarják használni, mindenképpen oda kell figyelniük arra, hogy anyagi lehetőségeiket megfelelő árfolyamon váltsák az…

Csend állt be a Dnyepertől keletre húzódó frontokon. Hogy végül ki nyeri a nagy mérkőzést, az sokban függhet a két fél gazdaság erejétől és a kapott segítségtől. Ha ezt jól ki akarják használni, mindenképpen oda kell figyelniük arra, hogy anyagi lehetőségeiket megfelelő árfolyamon váltsák az ellenfél kiontott vérére. Volodymyr Dacenko ukrán újságíró Twitter-elemzéseinek adjuk kritikai szemléjét a témában.

Mindenki az ukrán ellentámadást és annak következményét várja ma az ukrajnai háborút figyelő hírolvasók között, legyenek bármilyen elképzelései a háború ideális végéről. Ha ez a támadás sikert arat, eszkaláció vagy orosz meghátrálás jöhet. Ha viszont nem, az elmúlt hónapok tanulsága szerint a lövészárok-háború mocsarában marad a front. Ez pedig

hatalmas anyagi erőpróbává teheti a küzdelmet, olyasmivé, amelyet a hadianyagból és használható emberanyagból először kifogyó fél veszít el.

Emiatt fontossá válik annak a kiszámolása, hogy mely fegyverekkel pusztítható az ellenséges anyagi és élőerő a lehető leghatékonyabban, a legkevesebb veszteséggel. Jelen esetben taktikai és hadműveleti szintű jelenségekkel foglalkozunk, tehát nem tárgyaljuk azt, hogy például milyen eszközökkel pusztítható leghatékonyabban a két ellenség hátországa, infrastruktúrája, energia-vagy gyártáskapacitása. Két kategóriát mutatunk be a fentebb említett ukrán elemző adatgazdag poszterei alapján: melyek a leghatékonyabb fegyverek, fegyverrendszerek az élőerő és a páncélos járművek pusztítására?

Úgy tűnik, az élőerőt a drónokkal lehet legolcsóbban elpusztítani. Könnyen beszerezhető, módosítható eszközök ezek, amelyek nehezen észlelhetőek és háríthatóak el. A könnyű öngyilkos drónokkal mindössze 830 dollárba kerül egy gyilkosság a poszter szerint.

Mi az, ami ezt módosítja, egyáltalán miért használnak a hadseregek más fegyvereket is, tehetnénk fel a naiv kérdést, ha csak az ár lenne a szempont egy fegyvernél. Akármennyire is fontos a költséghatékonyság, számos más eszköz egyszerűen nem hagyható ki az arzenálból. A drónok, akármennyien is vannak, egyelőre relatíve szórványosan bevetett fegyverek. A poszter nagyon magasra jelzi a drónok találati arányát, azonban kihagyja azt a lehetőséget, hogy egy drón el sem indul a célterületre, mert a kezelője nem tudja, hogy ott ellenség lehet. Ezenkívül – még – senki nem vet be drónokat százas rajokban, egymást követő hullámokban, amely hatalmas területen pusztítaná az ellenséget, és egy-egy pozíciót „lefedne”, az ellenség számára nem bejárhatóvá téve azt. A tüzérség minderre képes gyorsan és nagy tömegben, a lövedékei ráadásul természetesen jóval gyorsabbak, mint a drónok röpte. Összességében azt láthatjuk tehát, hogy olcsóságuk miatt

a drónoknak még nagy terjeszkedési lehetőségük van a harctéren bevetett fegyverrendszerek között, de nem válthatják ki például a tüzérséget, bármennyire költséghatékonyabbak.

Ha azonban egy ellenséges egység jól felderített és relatíve kicsi, tehát nem igényel óriási tűzcsapásokat a pusztítása, meglehetősen „olcsón” likvidálható drónokkal.

A páncélosok esetében hasonló a helyzet. Mint látjuk, Dacenko szerint itt is toronymagasan a drónok nyernek. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy egy könnyű, átalakított drón nem igazán tudja áttörni még a vékonyabb tetőpáncélzatát sem a legtöbb modern harcjárműnek. Az elemző mintegy 25%-ra teszi a drónok hatékonyságát, tehát nagyjából minden negyedik találat pusztít el egy páncélost. Így jön ki a 4300 dolláros egységnyi ár. Az elemző sajnos nem pontosítja, hogy milyen páncélos-kategóriákra gondol – olcsóbbnak gondolja például egy könnyebb, gyalogsági csapatszállító elpusztítását, vagy valami miatt ugyanannyi a kalkulált átlagár, mint egy harckocsi esetén?

A harctéren ráadásul nincs idő kísérletezni. Ha egy páncélost nem pusztít el egy drón, akkor feltételezhető, hogy a következő sem fogja. Az igazán nagyszabású megoldást nagyobb távolságon a drágább tüzérség, közelebbről vívott harcban a közvetlen irányzású, akár célkövető páncéltörő rakéták jelentik.

Jelenleg a drónoknak nagy előnyük van pontcélok ellen a költségek tekintetében, de a hatékonyság terén még nincs esélyük hadműveleti szintű tűzcsapások végrehajtása során.

Olcsók, de csak bizonyos célok leküzdésére, bizonyos feladatok megoldására alkalmasak. Ilyen szemmel érdemes értelmezni Volodymyr Dacenko egyébként kiváló adatábrázoló munkáit.

Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.

Szemlézte: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon