Egy hete, hogy az újonnan megalakult országgyűlés megbízta az új magyar kormányt és már körvonalazódnak is a friss vezetés legfontosabb külpolitikai prioritásai. Orbán Anita külügyminiszter bizottsági meghallgatásai, valamint Magyar Péter miniszterelnök beiktatása előtti informális látogatása Meloninál egyaránt egy Európa felé nyitott, de pragmatikus irányvonalat közvetítenek.
Már a kampány során is szó esett arról, milyen külpolitikára lehet számítani a TISZA Párt győzelme esetén. Idén januárban mutatták be Orbán Anitát, mint a párt külügyi vezetőjét, aki akkor egy hosszú bemutatkozó interjúban a külpolitikai elképzeléseit is ismertette nagy vonalakban a választókkal.
Orbán Anita egyébként az Egyesült Államokban tanult diplomáciát, Amerikában jelent meg a doktori kutatásához kapcsolódóan tudományos könyve Oroszország energiapolitikájáról, gyakornok volt a Heritage Foundation-nél és korábban egy ideig a Fidesz-kormány alatt is dolgozott utazó nagykövetként, majd igen jelentős nemzetközi üzleti karriert épített, tehát jócskán rendelkezik diplomáciai, tárgyalási és vezetői tudással és tapasztalatokkal. A külügyminiszteri kinevezését megelőző, az Országgyűlés Külügyi Bizottsága előtt lezajlott meghallgatásán elmondottak igazodtak Orbán Anita korábban felvázolt célkitűzéseihez.
Az új magyar külpolitika a konstruktív együttműködésben és a kiszámítható partneri kapcsolatokban látja a legmegvalósíthatóbbnak a nemzeti érdek hatékony és következetes érvényesítését. A leghatározottabb változás nem meglepő módon az Európai Unióval való kapcsolat terén várható.
Míg a korábbi vezetés az európai integráció kapcsán egy inkább szkeptikus, konfrontatív, különutas álláspontot képviselt, a Magyar-kormány kifejezetten Európát helyezi majd középpontba és a “Szent István-i alapokhoz visszatérve” a nyugati szövetségrendszer keretein belül képzeli el Magyarország érdekeinek érvényesülését.
Orbán Anita expozéjában kiemelte, hogy a kooperációt és az integráló megközelítést részesíti előnyben a blokkosodás helyett. Ennek jegyében a külügyminiszter a vétót végső lehetőségnek nevezte, ahova lehetőleg nem kell eljutni. Továbbá kiemelte a korábbi kormánytól megvont uniós pénzek hazahozatalának fontosságát, amely a TISZA Párt kampányának központi eleme volt. Szerinte ehhez intézményi és jogszabályi átalakításra van szükség, de ennél pontosabban nem részletezte, hogyan tervezi megvalósítani az elképzeléseit.
A migráció kérdésére az Európai Ügyek Bizottságában tért ki részletesebben a miniszter. Ezen kívül Magyar Péter olaszországi látogatása kapcsán a miniszterelnök egyértelműen kiemelte, hogy a TISZA-kormány fel fog lépni az illegális bevándorlással szemben. Az azonban nem egyértelmű még, hogy az új vezetés ezt hogyan fogja összeegyeztetni az Európai Unió előírásaival, különösen a “kötelező szolidaritás” elve kapcsán, amely idén nyáron lép életbe és vagy menekültek befogadására, vagy pénzügyi vagy más jellegű hozzájárulásra kötelezheti a tagállamokat.
Az Unió kapcsán a nyugat-balkáni bővítés is szóba került, amelyet a TISZA kormány határozottan támogat. Azt azonban hangsúlyozta az új külügyminiszter, hogy a végső döntésnek érdemeken kell alapulnia: az EU-hoz csatlakozni kívánó országoknak először maradéktalanul be kell tartaniuk az előírt feltételeket. Ezt később Ukrajna kapcsán is megerősítette Orbán Anita, aki kiállt Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, azonban határozottan elutasította annak a lehetőségét, hogy Magyarország katonákat vagy fegyvereket küldjön Ukrajnának, és a gyorsított uniós csatlakozás ötletét sem támogatta.
A jó kapcsolatok alapfeltételeként pedig a kárpátaljai magyarság jogainak helyreállítását nevezte meg, összhangban a korábban megfogalmazott irányelvekkel.
Az orosz-ukrán háború mentén egyébként egy másik fontos kérdés is felmerült, méghozzá az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatos magyar álláspont. Az új szankciós csomagot támogatni fogja a frissen megválasztott magyar kormány, azonban a jövőben a mindenkori magyar érdekek mentén kívánnak majd mérlegelni ilyen kérdésekben. Érdekes módon már néhány nappal az új kormány alakulása után orosz légitámadás érte Kárpátalját, amely az ott élő magyarokat is érintette. Orbán Anita egyértelműen a magyarok elleni célzott támadásként értékelte az esetet és bekérette Oroszország budapesti nagykövetét, de Oroszország szerint “nem történt civilek elleni támadás”.
Oroszországot egyébként bizottsági meghallgatásán a külügyminiszter biztonsági kihívásnak nevezte, amely ugyan regionális szerepe miatt fontos partner, de a jövőbeli kapcsolatokat az átláthatóság és a partnerség kell, hogy meghatározza. Az energiapolitika kapcsán is várhatóak komoly változások, a szakpolitika azonban a külgazdasággal együtt az új Gazdasági és Energetikai Minisztériumhoz kerül.
A nemzeti szuverenitás továbbra is kiemelt célja marad a magyar külpolitikának. Ennek kulcsát Orbán Anita többek között a rendszerszintű ellenálló képességben, a stabil intézményekben, a diverzifikált kapcsolatrendszerben és a kiszámítható működésben látja.
Mindezek mellett azonban az uniós biztonsági kapacitások erősítéstét, valamint az EU közös kül- és biztonságpolitikájának hatékonyabb összehangolását is Magyarország érdekei közé sorolta, mindezt a NATO-val, illetve az Egyesült Államokkal együttműködve a transzatlanti szövetség keretein belül.
A szomszédos országokkal való kapcsolat és a V4 kaptak még kiemelt szerepet a miniszter hivatalos bemutatkozásában. A szomszédságpolitika kapcsán a határon túli magyarok jogainak érvényesülése lesz a zsinórmérték az új kormány számára. Az utóbbi időszak eseményei miatt Szlovákiára tért ki külön részletesen a meghallgatás, amely elfogadhatatlannak nevezte a nemzeti kisebbségek megbélyegzését, kollektív büntetését és diszkriminalizációját. Orbán Anita megjegyezte, hogy az Európai Tanács soron következő ülésén a magyar kormányfő személyesen találkozik Robert Fico szlovák miniszterelnökkel, de már telefonbeszélgetésben is szóba jöttek a nézeteltérések a két ország között, melynek mielőbbi rendezését reméli az új külügyminiszter.
A Visegrádi együttműködés esetében a magyar-lengyel kapcsolatok rendezése az új kormány elsődleges prioritása. Ennek jegyében a beiktatott miniszterelnök első hivatalos útja már a héten Varsóba vezet. Lengyelországot több szempontból is példaként emelte ki az új magyar külügyminiszter, a többi között a diaszpóra sikeres hazahívása miatt. A V4 újraélesztéséhez az ezeréves lengyel-magyar barátság visszaállítása mellett a szlovák és a cseh kapcsolatok új alapra helyezésére is szükség van a miniszter szerint, aki rendszeres, szélesebb regionális kezdeményezéseket vár a közép-európai szövetségtől.
A kérdések során felmerült Kína megítélése, ezzel kapcsolatban az új magyar külpolitika pragmatikus együttműködést helyezett kilátásba. Ezen túl érkezett kérdés Izraelre, valamint Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőre vonatkozóan, akit az ICJ háborús bűnösként elítélt, miközben a TISZA-kormány a Nemzetközi Büntetőbíróságba való visszatérés mellett az 1956–os évfordulóra az izraeli vezetést is meghívta a többi, ’56-ban magyar menekülteket befogadó ország mellett. Erre a kérdésre nem érkezett válasz konkrétan Netanjahura vonatkozóan; az új külügyminiszter megerősítette, hogy nem tervez senki letartóztatni egy demokratikusan megválasztott vezetőt, de megjegyezte, hogy a megemlékezést megelőzően októberben választások lesznek Izraelben. A Hungary Helps-re vonatkozóan is volt kérdés, amely az üldözött keresztények megsegítésének egyedülálló programjával az évek során valódi “hungarikummá” vált Juhász Hajnalka KDNP-s parlamenti képviselő szerint. Orbán Anita külügyminiszter asszony egyértelműen megerősítette, hogy
az üldözött keresztények melletti kiállás a magyar külpolitika prioritása marad, bár az intézményi kereteiben várhatóak majd változások.
Az intézményrendszer és a külügyi karrier kapcsán egyébként szintén komoly átalakítások várhatók és átszervezik a Magyar Külügyi Intézetet is. Várható egy Stratégiai Tervezési Főosztály létrehozása, ezen intézkedések pontos részletei azonban még kidolgozásra várnak. Orbán Anitát a Külügyi Bizottság 3 tartózkodással, ellenszavazat nélkül választotta meg, és a Bizottság alelnöke, illetve korábbi elnöke, Németh Zsolt a Fidesz oldaláról kifejezte, hogy ez “támogató tartózkodás”, mely üdvözli az új magyar külpolitika irányelveit és nyitott az együttműködésre.
Fontos külpolitikai indikátor még a miniszterelnök beiktatása előtti olaszországi látogatása. Geogia Melonival való találkozásáról Magyar Péter a Facebook-oldalán pozitívan számolt be. Az akkor még leendő kormányfő szerint Melonival sok mindenben hasonló álláspontot képviselnek, a többi között az illegális migráció, a Nyugat-Balkán és a tagállami versenyképesség terén. Ezen kívül az Orbán-kormány által elindított trieszti magyar kikötő-projekt kezdeményezését is tovább tervezi vinni a TISZA-kormány. Az olaszországi látogatás azért is jelentős az új kormány számára, mert Georgia Meloni olasz kormányfő barátjaként búcsúztatta a leköszönő Orbán Viktort és az előző magyar kormány szövetségesének számított Európában, bár mind az EU, mind Ukrajna kapcsán egy pragmatikusabb álláspontot képviselt.
Mindezek alapján egyelőre joggal lehet arra következtetni, hogy sok területen hasonló külpolitikát tervez folytatni az új magyarországi vezetés, és nem pártideológiai alapon közelít meg számos, a korábbi kormány számára is fontos kérdést és kezdeményezést.
A magyar külpolitika iránya azonban lényegesen nyugatra fordulóbb lesz, amely mindenképp jelentős különbség az elmúlt évekhez képest. Ezen belül viszont az eddigiek alapján egy realista, mérsékelten asszertív, nemzeti érdekeket előtérbe helyező magyar álláspont várható.
Írta: Szigeti Eszter Virág
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
