Ferenc pápa iraki utazásának legfontosabb célkitűzései között szerepelt a kereszténység és a muszlim vallás közötti kapcsolat erősítése. Az utazás egyik fontos mérföldköve volt a síita Ali asz-Szisztáni nagyajatollahhal történő találkozás. A történelem során először fordult elő, hogy a pápa és a nagyajatollah személyesen találkozott.
Ferenc pápa otthonában látogatta meg a 90 éves asz-Szisztánit, Nedzsefben. A két vallási vezető találkozójának kiemelt célja volt a keresztények és a muszlimok közötti hídépítés. Hangsúlyozták azt is, hogy a vallások legfontosabb célja a béketeremtés, valamint a kiszolgáltatott helyzetben levők védelme. A beszélgetés fontos témája volt továbbá az üldözött iraki keresztények helyzete is.
Ez egy történelmi jelentőségű találkozó a síita muszlimok számára, akiknek rendkívül fontos, hogy globálisan is elismerték vezetőjüket
-nyilatkozta a The Wall Street Journalnek Sajad Jiyad, a Century Foundation nevű bagdadi think tank elemzője.
Ali asz-Szisztáni a legnagyobb tiszteletnek örvendő iraki síita vallási vezető, egyben a síita politikai hatalom jelképe az arab országban. Az Egyesült Államok 2003-as megszállását követően több fontos kérdésben is döntő szerepet vállalt. 2014-ben felszólította az irakiakat az Iszlám Állam kiszorítására, valamint felszólalt az üldözött vallási csoportok védelme érdekében is.
A vallási vezetőknek a szegénység, az elnyomás és a háború ellen kell fellépniük. A keresztényeknek - a többi iraki polgárhoz hasonlóan - békében és biztonságban kell élniük, valamint rendelkezniük kell az összes, alkotmányban biztosított alapjoggal
– hangsúlyozta asz-Szisztáni a pápával folytatott beszélgetés során.
A Ninivei-fennsíkon élő iraki keresztényeket tartják a világ egyik legősibb vallási közösségének. 1987-ben számuk nagyjából 1,4 millió főre volt tehető az országban, mely az összlakosság 6%-át tette ki – olvasható a The Conversation összefoglalójában. A háborúk, az Iszlám Állam megjelenése, valamint a folyamatos politikai instabilitás azonban az évek során drasztikusan csökkentette a hívők számát és mára csupán 200-300 ezer keresztény maradt az országban. 2014-ben, amikor az Iszlám Állam elfoglalta a Ninivei-fennsíkot, a vallási kisebbséghez tartozó csoportokat szisztematikusan üldözni kezdte, ezért
az ott élő keresztények többsége is elmenekült. Legtöbbjük az ISIS legyőzését követően sem tért vissza otthonába. Azok, akik hazatértek továbbra sincsenek biztonságban, hiszen a síita milíciák állandó fenyegetést jelentenek a keresztény közösségek számára.
A Nedzsefben tartott találkozó után a pápa az ősi sumér városba, Urba utazott, amely Ábrahámnak, a zsidóság, a kereszténység és az iszlám vallás ősatyjának szülőföldje. Urban találkozott Irak több vallási közösségének képviselőivel, köztük keresztényekkel, szunnitákkal, síitákkal, jazidikkel, valamint zoroasztriánusokkal.
Az erőszak és a háború a vallás legnagyobb ellensége. A hívők pedig nem hallgathatnak, ha a terrorizmus a vallásosság álcája mögé bújik
– hangsúlyozta a katolikus egyházfő, az Iszlám Állam által elkövetett szörnyűségekre utalva. A lelkiismereti- és a vallásszabadság alapvető emberi jogok, amelyeket mindenhol tiszteletben kell tartani – tette hozzá.
Irak miniszterelnöke, Barham Salih a pápa látogatását úgy kommentálta, hogy az a béke üzenete minden vallás számára Irakban.
Szemlézte: Papp Lídia
