Az ANO fölényes győzelme után Andrej Babiš készül a kormányalakításra, de a helyzet kisebbségi kormányt és hosszú egyeztetéseket ígér. A belpolitikában költségérzékeny fordulat jöhet; a külpolitikában pedig az ukrajnai támogatások és a lőszerprogram újrakeretezése valószínű – miközben Babiš kiáll Csehország EU‑ és NATO‑tagsága mellett.
Andrej Babiš, a 2017–2021 közötti miniszterelnök és az ANO vezetője 35%-kal nyert, a „menedzser-politika” ígéretével és a megélhetési gondok hangsúlyozásával. Előző ciklusa a kézi vezérlésről és a költségorientációról, médiabefolyásáról és az Agrofert körüli vitákról volt ismert; most a visszatérését a „Csehországra kell költeni” narratívája keretezi.
A koalíciós matek továbbra is nyitott: a főáramú pártok nem akarnak koalícióra lépni Babišsal, miközben ő egypárti kisebbségi kormányt céloz, eseti támaszokkal a szélsőjobboldali Autóspárttól és SPD-től. A két kisebb párt viszont kormányzati pozíciót kérne, ami elhúzódó tárgyalásokhoz vezethet. Petr Pavel elnök legkorábban novemberben nevezhet ki kormányt, és jelezte, hogy a nyugati irányvonal fenntartása feltétel; az Agrofert-összeférhetetlenség pedig továbbra is kockázat a kinevezésnél.
A szavazatok megoszlása a 2025-ös választáson
Forrás: Cseh Statisztikai Hivatal
Várható irányok – belföldi üzenetből külpolitikai logika
A belföldi üzenet világos: a szociális és rezsiterhek enyhítése fontosabb, mint a külső – főleg ukrajnai – kifizetések növelése. Ennek mentén a külpolitikában Babiš nem kérdőjelezi meg az EU- és NATO-tagságot, de a támogatásoknál a burden‑sharing logikáját erősítené: a cseh lőszerkezdeményezést - az előző, Petr Fiala vezette kormány 2024 elején indított programját, amely 2024-ben mintegy 1,5–1,6 millió lövedéket szállított Ukrajnának - túlárazottnak és átláthatatlannak tartja, ezért NATO- vagy EU-ernyő alá szervezné. Ez szerinte azért jó, mert formális keretek között átláthatóbb és közösen finanszírozott lenne, valamint megszűnne a közvetítői extraprofit tere.
I am proud of the Czech support for Ukraine. The Czechs are not only supplying medical supplies, weapons and mobile drone jammers, but are also helping to preserve Ukraine's cultural heritage.
— Petr Pavel (@prezidentpavel) March 21, 2025
I have come to Ukraine to emphasise that, even at a time of dynamic change, Czech… pic.twitter.com/Tuh1pA4y7J
Ugyanakkor a mostani modellben is javarészt EU- és NATO-partnerek pénze állja a számlát, és a forrásvédelem miatti zártság tette lehetővé, hogy kényes relációkból is gyorsan lehessen lőszert venni, és ezért tartják hatékonynak a program védelmezői. Ha ezt nyílt, központi EU/NATO-tenderekkel váltanák fel, nem biztos, hogy a cseh cégek nyernének:
az egységes szankciós megfelelés és a beszállítói eredet feltárása miatt egyes közvetítők kieshetnek, így eleshet a szektor a mostani bevételek egy részétől.
Ez pedig azért lehet nagy veszteség a cseh gazdaságnak, mert bár Csehország előreláthatólag „autó-nagyhatalom” marad, de 2025 első negyedévében a termelés 7,1%-ot esett, miközben a fegyveripar robbanásszerűen bővült az ukrajnai kereslet és az európai újrafegyverkezés miatt. A fegyveripar így részben átveheti a növekedési motor szerepét, bár teljesen nem válthatja ki az autóipart.
A most kirajzolódó Babiš-kurzus lényege tehát nem irányváltás a Nyugattól, hanem alkualapú EU-realizmus:
a „költsünk Csehországra” belpolitikai igényét úgy próbálja kielégíteni, hogy az ukrajnai támogatások terhét formális NATO/EU-keretekbe terelné át — vagyis a finanszírozás és az ellenőrzés kollektívabb, a hazai költségvetés terhelése pedig kisebb lenne. Ezzel párhuzamosan az EU újrafegyverkezése tényleges iparpolitikai lehetőség Csehországnak, a közös, többéves beszerzések stabil keresletet teremthetnek a helyi gyártóknak, amelyek már most is rekordmegrendeléseket futtatnak (a CSG, Csehország legnagyobb fegyvergyártója, 2024-ben 4 milliárd euró árbevételt és nagyjából 11 milliárd euró rendelésállományt jelentett ).
Vagyis a vita nem a nyugati orientációról szól, hanem az ár-érték, a transzparencia és a hazai hozzáadott érték optimális arányáról: Babiš politikailag a költségvetési kíméletet, gazdaságilag pedig a többéves, közösen finanszírozott megrendeléseket célozza - miközben az államfő is jelzi, hogy a lőszerprogram hirtelen elvágása Csehországnak is fájna. Összességében a következő ciklus egyik kulcskérdése az lesz - azon túl, hogyan alakít majd kormányt Babiš -, hogy sikerül-e úgy EU- és NATO-párti pályán maradni, hogy közben a cseh hadiipar valóban a gazdasági diverzifikáció „második motorjává” váljon.
Szemlézte: Varga Virág
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
