Blog

Bajban Európa motorja: válságban a német ipar

Úgy tűnik, hogy Európa legnagyobb motorja, azaz a német gazdaság, komoly problémákkal küszködik. A német exportorientált gazdaságnak kifejezetten rosszul estek mind a pandémia okozta lezárások, illetve az orosz-ukrán háború miatt kialakult energiaválság. Ennek eredményeképp sok németországi cég…

Úgy tűnik, hogy Európa legnagyobb motorja, azaz a német gazdaság, komoly problémákkal küszködik. A német exportorientált gazdaságnak kifejezetten rosszul estek mind a pandémia okozta lezárások, illetve az orosz-ukrán háború miatt kialakult energiaválság. Ennek eredményeképp sok németországi cég dönthet úgy, hogy kiviszi a termelését más, megbízhatóbb területre. Ez pedig komoly fejtörést okoz Berlinnek. Ráadásul a német vezetés olyan stratégiai ügyekkel sem foglalkozott túl sokat, mint az energiabiztonság. Ez pedig láthatóan most visszaüt.

Habár a németek által felépített ipar még mindig első Európában, a világon belüli befolyása láthatóan csökkent. Az európai versenyképesség általánosan romlott a világon belül. Ez nyilván nem jelenti azt, hogy az európai gazdaságok jelentéktelenné váltak volna, viszont egyes távol-keleti országok innovációban, technológiában és versenyképességben komoly előnyre tettek szert az „öreg kontinenshez” képest.

Elég, ha az elektromos autók piacára gondolunk. A német akkumulátor technológia jelentős hátrányban van a kínaihoz képest. Berlin számára pedig kiemelt kérdés az autógyártás, hiszen exportjának jelentős részét adja.

A válság alapvetően megmutatott egy olyan problémát, amellyel Berlin nem sokat foglalkozott, méghozzá az energiabiztonság kérdését. Ez pedig igencsak kritikus, hiszen egy ipari hatalom számára különösen fontos a megbízható és megfizethető energia megléte. Ennek a hiánya ugyanis elősegítheti azt a folyamatot, amellyel most a német vezetésnek szembe kell nézni. Jelentős költségvetési deficit, infláció, ipari cégek elégedetlensége (termelés kihelyezése) export csökkenése.

A német ipar láthatóan nem képes megoldást találni azokra a problémákra, amelyek 2023-ra kulminálódtak. Energiaválság, háború, infláció, input oldali nehézségek, kereskedelmi kihívások (kínai-amerikai rivalizáció), elmaradt (feketekőszén bányák újranyitása) és hiányos zöldítési program. Ezek a problémák az ipari termelékenységet május óta folyamatos szorításban tartják. Európa legnagyobb gazdasága belefutott a (hiányos) zöldítés csapdájába. Ezzel pedig elindult a német energiatermelés csökkenése. Sorra zártak be az atomerőművek, így azonban

az önellátás, vagyis a szuverenitás egyik előfeltétele, jelenleg nem oldható meg. Így a németek eldobták maguktól az elkövetkező évekre felgyülemlett válságokra a legjobb ellenszert, a diverzifikált energiatermelés lehetőségét.

A zöld program valóban kívánatos lehet, hiszen az élhető és védett környezetet, illetve az energia importtól való függetlenség vízióját vázolta fel. Viszont ehhez az európai technológia még nem tudott megfelelően kiforrni. Nincs még meg a megfelelő tárolástechnológia (akkumulátor) és a kapacitás sincs kiépítve. Nem történt meg a meglévő villamos hálózat felújítása sem. Utóbbi már csak azért is szükséges, mivel a német megújuló energiatermelés egyik központja az Északi- és Balti-tengeren található szélkerekekből adódik. Ezzel szemben a német ipar szíve inkább délen telepedett meg. Vagyis láthatóan az erőltetett zöldítés sem tudta elérni célját.

Az atomerőműveket pedig feláldozták a német politika zöld oltárán. A kitettséget növelte a további orosz-német együttműködésben manifesztálódó északi-áramlat projekt. Ugyan a német ipar rengeteget profitált az olcsó és nagy mennyiségben érkező orosz földgázból. Nem beszélve arról, hogy Berlin ezzel sikeresen kikerülte az orosz-ukrán vitákból származó gázimport csökkenésének a lehetőségét (2008-2009). Viszont az orosz gázra való függőség növelése egy kiemelt kérdés volt. A 2022-ben kitört háború során Moszkva egyértelműen céljai elérése érdekében használta fel a gázfegyvert. Mint láthattuk

Berlin nem volt képes érdemi válaszokat adni és azóta a német ipar input oldali problémákkal küszködik.

Németország számára további problémát jelentenek a nagyhatalmi kihívások. Berlin alapvetően egy gazdasági hatalom, nem katonai. Így kifejezetten nehezen képes reagálni biztonsági kihívásokra. Ráadásul Kína, mint a németek egyik fő kereskedelmi partnere, szintén gazdasági nehézségekkel küszködik, ami negatívan hat Európa motorjának teljesítményére.

Szemlézte: Szabó Bence

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon