Blog

Baljós fordulatot vesz Európa egyik legrégebbi konfliktusa

Miközben a Brexit problémája úgy tűnik, 2020 elején lezárult, egy kérdés nem rendeződött megfelelően. Ez az északír határ problémája, amelynek az 1998-as nagypénteki egyezmény értelmében nyitva kell maradnia, különben az északír radikálisok között ismét fellángolhat a brit ellenes erőszak. A 2021…

Miközben a Brexit problémája úgy tűnik, 2020 elején lezárult, egy kérdés nem rendeződött megfelelően. Ez az északír határ problémája, amelynek az 1998-as nagypénteki egyezmény értelmében nyitva kell maradnia, különben az északír radikálisok között ismét fellángolhat a brit ellenes erőszak. A 2021 tavaszán zajló zavargások mostanra csillapodtak, azonban az indulatok tovább dúlnak – ezúttal a lojalisták igyekeznek az Ír Köztársaság és az Észak-Írország közötti határt megerősíteni, ami azonban ki fogja váltani az ír nacionalisták rosszallását.

Az északír határ kérdése totálisan megoldatlan kérdésként, fekélyes sebként jelentkezik az EU és az Egyesült Királyság kapcsolataiban. Miközben Londonnak és Brüsszelnek is érdeke lenne a fennálló helyzet rendezése, sajátos belső erők hatására egyikük sem mozdulhat. Az EU oldaláról az Ír Köztársaság kormánya ellenez mindenféle határellenőrzést a zöld szigeten belül húzódó államhatáron, hiszen

ez gátakat emelne a köztársaság és az északírek között.

Ugyanakkor a brit fél nem engedhet szó nélkül az EU-ból jövő ír követeléseknek. Észak-Írországban ugyanis erősek az Egyesült Királysághoz lojális közösségek pártjai, amelyek minél inkább szeretnék magukat elhatárolni az Ír Köztársaságtól, és kifejezetten követelik a két ország közötti határ megerősítését. Mint ismeretes, az Egyesült Királyság a Brexit-megállapodások keretében egy nagyon Dublin-barát verziót fogadott el: nem vezetett be semmilyen határellenőrzést Írország és Észak-Írország között, az Egyesült Királyság vámellenőrzését pedig az Ír-tengerre, Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része közé helyezte. Ez természetesen kiváltotta a lojalisták haragját, akiknek a háborús időkből itt maradt félkatonai szervezetei a tavasszal több ízben megfenyegették már az angol vámőröket, hogy ne folytassanak vámellenőrzést, ne vágják el Angliától Észak-Írországot. És természetesen nem sokkal ezután hasonló okokkal zavargások is kirobbantak az Angliához és az Ír Köztársasághoz húzó közösségek között.

A történet azonban napjainkban is folytatódik. A lojalista közösségek parlamenti pártja, a Demokratikus Uniópárt (DUP) ezúttal azzal fenyegetőzik, hogy

kivonul a parlamentből, ha nem helyezik át a határellenőrzést az Észak-Írország és Anglia közötti tengerszakaszról Észak-Írország és az Ír Köztársaság közé.

Ezenkívül a DUP képviselői új bejelentésük szerint nem vesznek részt az 1998-as egyezményben szintén benne foglalt, Ír Köztársaság és Észak-Írország közötti együttműködési tanács munkájában sem, mert szerintük a békeszerződést sérti a határrendezés. Az ír nacionalisták Sinn Féin (Mi Magunk) nevű pártja természetesen felelőtlen, konfliktushoz vezető viselkedéssel vádolja – a határkérdésben egyelőre győztes pozíciójukból – a tiltakozó lojalistákat. Mindeközben a Sinn Féin és a vele természetesen szövetséges dublini kormány még az ellen is tiltakozik, hogy az Egyesült Királyság a nem ír vagy brit állampolgárokat ellenőrizze az ír-északír határon, ami legalább jelképesen visszaállítaná a határellenőrzést.

Úgy tűnik, egyik fél sem hajlandó az érdemi engedményekre: a lojalistáknak mondjuk ez nehéz is lenne, hiszen nekik eddig semmilyen céljuk nem teljesült. Az ír nemzeti pártok azonban a határ mindkét oldalán azzal néznek szembe, hogy választóik elfordulhatnak tőlük, ha ilyen kritikus nemzeti kérdésben meghátrálnak.

Így viszont a lojalista milíciák agresszivitása nőni fog,

aminek már vannak is bizonyos új jelei Belfastban, és a hatóságok figyelmét is felkeltette.

Remélhetőleg a lojalista politikusok kontroll alatt tudják tartani a helyzetet, azonban nem teljesen függnek tőlük ezek a csoportok. Amennyiben az EU és az Egyesült Királyság nem jutnak valamilyen új, valahogy mindkét félnek kielégítő eredményre, amivel lekerülne az ír nemzeti pártok válláról az „árulás” terhe, a konfliktus potenciálisan kiéleződhet, amely a számos más válsággal küzdő kontinensnek a legkevésbé sem hiányozna most. A megoldásnak azonban egyelőre sajnos nem mutatkoznak jelei.

Szemlézte: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!